Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)

Bevezető - Oross András: Állandó helyőrség és beszállásolás. Katonák Budán a 17. század végén

minden építőművészeti szabálynak ellentmondva az alapozást hanyagul végezte, továbbá, hogy a falak több helyen felül vastagabbak, mint alul.6

Megfigyelhető a századfordulót követően, hogy a rohamosan fejlődő tüzérség elleni védekezésre alkalmatlan Buda egyre inkább a belső katonai épületek, különösen a kaszárnyák építése kapcsán került előtérbe. Ezzel kapcsolatban egy 18. század közepi szakvélemény így fogalmazott: „Akinek Buda vára és annak környéke ismerős, egyúttal tudatában van a tüzérség fejlődésének, az könnyen elismerheti, hogy ez egy olyan hely, amelyet a környék hegyei uralnak, összes védelme olykor duplán körbe futó falakból áll, és ha beleszámítjuk a fedett utat is, akkor hármas tagolású a védelem, továbbá régi módon emelt tornyok és rondellák találhatók még. A Bécsi kapuval szemben van a Schwabenberg (ma: Kis-Sváb-hegy), az alsó résszel szemben a Spitzberg (ma: Naphegy), míg a palotával szemközt a Plockberg (ma: Gellérthegy), mindhárom közül a legmagasabb, ezek alatt található a Vár puskalövésnyire. ” A jelentés készítője így feleslegesnek tartotta a vár erődítését, hiszen ez a tüzérség lehetőségei miatt megnyugtatóan csak úgy lett volna lehetséges, ha mindhárom említett hegyre citadellát építenek. Kiemelte, hogy Buda jelentősége ezért a Duna közelségében és a szépen megépített hadszertárban rejlik, amelyet nagy és központi fegyverraktárrá lehetne fejleszteni.7

A vár állapota mellett a törökellenes visszafoglaló háború és az azt követő új hadügyi berendezkedés időszakának nagy kérdése, hogy milyen és mekkora katonaságot tudott falai közé fogadni nemcsak a vár, de a vele szorosan ösz- szefuggő város is. A várőrség, vagy a várban elszállásolt katonaság többféle is lehetett, hiszen lehetett állandó német vagy magyar őrség, de gyakran előfordult, hogy melléjük egy-egy várban - ideiglenes jelleggel - téli vagy nyári szállásra a formálódó állandó hadsereg egy-egy ezredét vagy annak néhány századát is elhelyezték. Sokszor eldönthetetlen, hogy a vár - vagy ahol erre lehetőség volt, a város - területén kerültek-e elszállásolásra, hiszen a kaszárnyák építése még nem volt általános. Az azonban bizonyos, hogy míg a várkapitány a reguláris ez- redek felett elvileg nem parancsnokolhatott, addig az állandó várőrség számára egy magasabb rangú állandó hadseregbeli tiszt oszthatott ki feladatokat. Budán - mint azt az alábbiakban látni fogjuk - öt úgynevezett szabad század állomásozott, amelyek mellé a városba téli szállásra további katonaságot küldtek.

1688 nyarára már több várat és várost is visszafoglaltak a szövetséges csapatok, ami felvetette az állandó várőrségek megszervezésének kérdését. Megfigyelhető, hogy a szabad századokat kifejezetten azokon a helyeken bízták meg

6 ÖStA FHKA HFU 30. Jul. 1696 (r. Nr. 377. föl. 636-648.).

7 ÖStA HFIStA Ungarische Akten Allgemeine Akten Fase. 377. Konv. B. fol. 1—4. Valószínűsíthetően az 1750-1760-as években készült felmérés több magyarországi vár állapotáról.

27