Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)

Bevezető - Oross András: Állandó helyőrség és beszállásolás. Katonák Budán a 17. század végén

az állandó őrség ellátásával, amelynek vára mellett városa is erődített volt. Előbbit hadügyi, utóbbit gazdasági, illetve regionális központi szerepe miatt kellett figyelembe venni. Az Udvari Kamara 1688. június 2-i ülésén tanácskoztak arról, hogy az egyes nagyobb központokba milyen helyőrséget helyezzenek. Ez ugyan nem a kamara kompetenciájába tartozott, de a pénzügyi szempontok figyelembevételével ajánlást fogalmaztak meg az Udvari Haditanácsnak. A felhívás lényege az volt, hogy a visszaszorulóban lévő ellenségtől már távolabb került városokat ne a sokszor fegyelmezetlen ezredek és kapitányok uralják,8 hanem a polgárok mellett és velük együtt élő helyőrségek, amelyek a folyamatos jelenlét miatt bármikor felelősségre vonhatók voltak katonai kihágások esetén. További fontos szempont volt, hogy a frissen települt polgárságot minél jobban megóvják és a békés fejlődés útján elindítsák. Kérték az uralkodó és a Haditanács állásfoglalását, hogy Buda, Székesfehérvár, Eger, Szolnok és Szeged városaiban is állandó helyőrség legyen.9 Az ajánlást egyébként a Haditanács megfogadta, hiszen az Udvari Kamara által javasolt városok közül Szeged és Szolnok kivételével mindenhol állítottak szabad századokat.

Az öt budai szabad század felett az 1690-es években Max Wenzel Fran- ckenberg ezredes parancsnokolt. Az egyik a sajátja volt, de alá tartoztak a Berg, Eysenberg, Matthias Heinrich Urly és Franz Kari Koberg kapitányok által vezetett századok is.10 Összlétszámúk elvileg 1000 fő lett volna, ennek ellenére ténylegesen csak mintegy 500 katona tartozhatott az állandó helyőrséghez. A létszám a halálozások, esetleg máshova történő vezénylések miatt kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan változott, így a katonák pontos számát csak az egy-egy mustra idején felvett jegyzékek alapján lehet mozaikszerüen összegezni. A Budai Kamarai Adminisztrációnál már említett Johann David Palm-féle jelentés a katonaságra is tett egy rövid utalást. Palm udvari kamarai tanácsos véleménye szerint, ha teljes az öt szabad század létszáma, akkor számukra naponta 1500 adag kenyeret kell sütni az élelmezési hivatalban. Ez alatt azt kellett érteni, hogy a közlegények napi egy adagja mellett a tisztek, rangjuk nagysága szerint akár több adagot is kaphattak. Palm megjegyezte, hogy ottjártakor a helyőrség a ma8 Erre bőven akadt példa, hiszen sok katona abban a tudatban követett el jogtalanságokat egy városban, hogy a továbbvezénylést követően az ezred többé már úgysem fog az adott helyen újra állomásozni.

9 ÖStA FHKA HFU 26. Jul. 1688 (r. Nr. 323. föl. 409—416.). A résztvevők: Wolfgang Andreas Orsini-Rosenberg, az Udvari Kamara elnöke, Christoph Seiffied Breuner alelnök, Kari Maximilian Traun, Gotthard Heinrich Sallaburg, Karl Gottlieb Aichpichl, Franz Joseph Schlick tanácsosok, Jakob Theobald Mayren, Heinrich Christoph Löwenstock, Johann Dietrich Rummerskirchen titkárok voltak.

10 ÖStA FHKA HFU 25. Febr. 1695 (r. Nr. 367. fol. 344-345.).

28