Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
Gardin kereskedő, Andrea Garavo Allio, Rocco Spatz, valamint Franz Canevele.131 Cetto, Fermo Franco és Brentano portékáikat — a városi hivatalok tőlük vásárolták a papírt - saját budai boltjaikban árulták.132 Gazdasági élet Buda város gazdasági helyzetéről a Rákóczi-korszakban Kovács Lajos részletes áttekintést nyújtott a városi számadáskönyvek alapján.1’3 Nagy István a 18. század első felének gazdálkodásáról vázlatosabb, Kovács Lajos munkáját más szempontok alapján árnyaló tanulmányt tett közzé.134 Mindkét szerző jelezte munkájában, hogy a városi iratok hűen tükrözik a zűrzavaros időket, tele vannak ellentmondásokkal, ezért lehetetlen feladat pontos képet adni Buda pénzügyi helyzetéről. Mivel a számadáskönyvekben feltüntetett adatokat mindkét történész kimerítő elemzésnek vetette alá, az említett forráscsoport anyagát szükségtelen ismét részletesen vizsgálni. Buda anyagi helyzetének ismertetésekor elsősorban e két szerző munkásságára támaszkodtunk. A szakirodalomban megjelent állítások árnyalásához új forrásként bevontuk a telekkönyvi számadásokat is. A város ugyanis a szigorú értelemben vett telekkönyvi kiadások mellett teljesen következetlenül más városi kiadásokat is a hivatal kasszájából fedezett, így például a városháza építésének költségeit, állami tisztségviselők élelmezésének költségeit. Fontos bevételi forrást jelentettek a Kamarai Adminisztráció felállítása óta a különféle vámok, mérlegpénzek, piaci helypénzek, vásárdíjak, malomtartási díjak, révdíjak, a védelmi díjak és a polgárdíj. 1694 óta a főkamarás (Statt Oberkammerer) felelt a város pénzforgalmáért, 1704-1707 között a tisztséget előbb Franz Wabler tanácsos, majd Tobias Krempel tanácsos töltötte be. E tisztségviselő egyik legfontosabb feladata az lett volna, hogy a város anyagi helyzetének alakulásáról éves számadást készítsen. A főkamarási számadásokat a tanács küldte tovább a Budai Kamarai Adminisztrációnak, majd a kiváltságlevél megszerzése után az illetékes Magyar Kamarának. A kötetet felölelő években a felettes hatóságok nem élhettek ellenőrzési jogukkal, mivel csupán egyetlen alkalommal, 1706 nyarán, Wabler távozásakor került a tanács elé új főkamarási számadás.135 A befolyó összegek számottevő csoportját képezték a különböző bérletek: a piaci bódék, a falerakat, a városi fürdő (a mai Rudasfürdő), valamint a város tulajdonában 131 Az Egerből áttelepülő Michael Spatz kereskedőről, aki 1707. október 29-én lett hosszas vita után polgár, nem tudni, hogy rokona volt-e Rocco Spatznak. Anton Amini 1709-ben szerzett polgárjogot. Illyefalvi-Pallos 55., 264. 132 BFL IV. 1009.i. Telekkönyvi számadások 1707. 133 Kovács Lajos: Buda főváros pénzügyei a Rákóczi-szabadságharc idején. (Kovács 1937.) 134 Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében. Kifejezetten a Rákóczi-szabadságharc idejére vonatkozik e tanulmányból a Pénzügyi válság a Rákóczi-szabadságharc alatt című rész (Nagy I. 1957. 62-65.). 135 Kovács 1937. 376. 33
