Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)

Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban

esős került be a városi tanácsba, Budán az újlaki esküdt Somogyi Lőrinc, s a várbéli fertálymester Matthias Janosch, s talán az ugyancsak fertálymester Urban Dominicus képviselte a magyarságot.122 Wellmann Imre feltételezte, hogy a magyarok ilyen mértékű kirekesztése a városvezetésből és a háború következtében feléjük irányuló bizalmatlanság között szoros összefüggés lehetett, s ez okozhatta a magyar lakosság átállását a kurucokhoz vagy egyszerűen csak elmenekülését.123 A budai városlakók közül, a pestiekhez hasonlóan, elsősorban a magyarok szökdöstek el és álltak át Rákóczi oldalára, ezért a tanács bizonyos gyanakvással tekintett rájuk. 1706 elején például tanácsi határozattal kötelezték a Horvátváros magyar lakóit, hogy ujjuk felemelésével fogadjanak hűséget a városnak, és álljanak jót egyik társukért, aki felesküdött, de mégsem bíztak benne.124

Nem annyira létszámuk, mint inkább az építőiparban (pl. Bernardo Fereti kőfaragómester, Rocco Spatz császári építőmester, Andrea (Andreas) Garavo Allio stukká- tor, Anton (Antonio) Amini és Franz Canevele kőfaragók) és a kereskedelemben (pl. Andrea és Gialmo Brentano Cimerola, Jacobo (Jacob) Cetto, Bernardo Gardin, Fermo Franco) játszott szerepük miatt említést érdemelnek a Budán letelepedett vagy csak átmenetileg itt tartózkodó olaszok. Közülük többen polgárjogot szereztek és nagy vagyont gyűjtöttek, sőt, a budai ingatlanokon túl Itáliában is voltak földjeik. Több házat birtokoltak a Várban és a Vízivárosban, a két legelőkelőbb városrészben, valamint tekintélyes méretű, jó szőlőik voltak.125 Az uralkodó szolgálatában álló olasz császári építőmesterek és kőfaragók közötti szálakat - a származáson, a munkán és a szomszédságon túl126- szoros családi kötelékek is erősítették. Legismertebb képviselőjük a gyorsan meggazdagodott Venerio Ceresola127 császári építőmester, akit a Budai Kamarai Adminisztráció gyámsága idején a budai tanács tagjává neveztek ki, sőt, 1694-ben polgármesternek is jelölték.128 Ceresola két leányát Rocco Spatz és Andrea Garavo Allio vette feleségül.129 130 1 7 0 5 áprilisában Andrea Brentano Cimerola kereskedő meghívást kapott a Belső Tanácsba, de az üléseken tagsága ellenére egyetlen alkalommal sem jelent meg.lj0 Polgárjogot kapott Fermo Franco, Jakob Cetto és Bemardo

122 Jk. 342. sz.

123 Wellmann 1954. 214-215.

124 Wellmann 1954. 215.; Jk. 570. sz., 588. sz.

125 BFL IV.1002.y. (Testamenta) I. Nr. 261. (Venerio Ceresola), Nr. 457. (Bemardo Fereti), Nr. 2319. (Rocco Spatz). IV. 1002.z. (Inventaria) A Nr. 256. (Fermo Franco), Nr. 275. (Bernardo Fereti).

126 Venerio Ceresola Brentano kereskedő és Marticelli szomszédságában lakott a Várban. BFL IV. 1002.y. I. Nr. 261.

127 Ceresola budai tevékenységét és életét részletesen is ismerteti Schoen Arnold olasz nyelvű tanulmánya. (Schoen 1959.)

128 GÁRDONYI 1916. 484. Buda első olasz származású polgármestere a 18. század közepén a Cetto családból került ki.

129 BFL IV.1002.y. I. Nr. 261., Nr. 2319.

130 A jegyzőkönyv megfogalmazása szerint már korábban is fenntartottak egy helyet a tanácsban Brentanónak. Jk. 304. sz.

32