Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
dék 675 katonát február 3-án szállították át Budára, majd a külvárosokban, elsősorban a Vízivárosban, szállásolták el. Március 4-én az összehívott polgárság jelenlétében a város vezetése a nagy szükséget szenvedő katonaság javára új rendkívüli adó bevezetéséről határozott. Minden akó bor után és a bérletek minden 1 forintja után 3-3 krajcár megfizetését rendelték el. A tanács a pénzbehajtás sikertelensége miatt a következő hónap elején az adókivetés megismétlésére kényszerült.98 Még március végén egyezség született a tabáni rác bírók és esküdtek között arról, hogy immár a harmadik évben is 1500 forintot fizetnek a katonaság megsegítésére. A megállapodás értelmében az összeg szükség esetén 2000 forintra emelkedhetett volna.99 Hosszabb pihenő után Rabutin Budán elszállásolt katonáinak csupán egy része vonulhatott tovább a városból, majd támadt rá Bottyán hadaira a Dunántúlon; a betegek maradtak.100 A katonaság ínsége miatt a városi tanács nem várhatott addig, amíg sikerül a lakosságtól behajtani a fenti összeget; Proberger pesti bíró és Sauttermeister polgármester hiteleztek a városnak, s felhasználtak egy már említett 900 forint értékű hagyatékot is. így azonnal a vár- parancsnok kezébe adhattak 2400 forintot. A városlakók régóta sérelmezték, hogy a sereghez tartozó iparosok és kereskedők áraival nem tudnak versenyre kelni. A katonasághoz tartozó kereskedőknek nem kellett fogyasztási adót fizetniük, ezért olcsóbban adhatták az áruikat. A fogyasztás a háború előtti szinthez képest egyébként is jelentősen visszaesett.101 A markotányosok a vízivárosi vásártéren bort, sört és húst mértek, a Fehérvári kapunál lévő katonai mészárszék tulajdonosa pedig a céhen belüli mészárosoknál kedvezőbb áron mérte ki a húst a civilek számára.1" ’ A versengésben 1707 végére a budai mészárosok kerekedtek felül, amikor a katonai mészáros bejelentette a városi tanács előtt, hogy eladásra kínálja fel a céhnek a Fehérvári kapunál lévő mészárszékét és a kis házát.103 A feszültségeket tovább mélyítették a Vár erődítési munkálatai közben a polgárok ingatlanaiban okozott károk. 1707-ben a tabáni házfalak megrongálása és a pincékben okozott tömeges károk miatt a városi tanács a Telekkönyvi Hivatal vezetőjét kérte fel az ügyek kivizsgálására, s indokolt esetekben a munkálatok felfüggesztésének elrendelésére.104 105 A lakosság a nyomor, a zsúfoltság és a seregeket rendszerint kísérő ragályos betegségek veszélye mellett kénytelen volt eltűrni a katonaság erőszakos viselkedését is. Végé-hossza nincs a katonák rongálásai, randalírozásai miatti panaszoknak, a perpatvarok után időnként sebesültek, sőt egy-egy halálos áldozat is a helyszínen maradt.103 Talán a legkirívóbb ilyen példa a pest-budai hídvámszedő meggyilkolásának esete 1705-ből. 98 Jk. 1175. sz., 1224. sz. 99 Jk. 1204. sz. íoo Asztalos 2006. 205. 101 A Borostyán sörmérés forgalmának visszaesése, télen gyakorlatilag nem volt fogyasztás. Jk. 1118. sz. 102 Gárdonyi 1916. 606-607.; Kenyeres 2006. 192. 103 Jk. 1588. sz. 104 Jk. 1472. sz. 105 Jk. 1011. sz., 1180. sz. 28
