Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
Jakob Jalosicot, a hat éve szolgálatot teljesítő hídvámszedőt felelősségre vonta, majd sértegetni kezdte a Daun-ezred egyik lovas tisztje, amiért még nem ért át a repülőhíd a túlsó partról. A türelmetlenkedő tisztet kellő tisztelettel nyugtatni próbáló városi alkalmazottat a katona minden előzetes figyelmeztetés nélkül szíven szúrta. A zászlós tette elkövetése után a Dunába akart ugratni, de a szemtanúk és a híd őrzésére kirendelt két muskétás lefegyverezte. A két város hatóságuk elleni erőszakos fellépésként és kiváltságaik megsértéseként értelmezte a gyilkosságot, ezért közösen kértek elégtételt a budai várparancsnoktól.106 Mint azt H. Németh István a Kassára ugyanezen idő alatt beszállásolt kurucokkal kapcsolatos kutatásaiból megtudhatjuk, a polgári lakosság és a bekvár- télyozott felkelő katonák közötti összetűzések szintén gyakoriak voltak.107 Polgárok, városlakók Buda város lakossága jogállása szempontjából három rétegre oszlott. A legszélesebb körű jogokat a szabad királyi város „rendes” polgárai (Burger) élvezték, kevesebb kiváltságot biztosított a rácok védett polgári státusa (Schutzburger), a harmadik csoportot pedig az úgynevezett városlakók (Inwohner) alkották. A polgárjog odaítéléséről a városi tanács döntött a benyújtott hiteles okmányok vizsgálata, s az illetékes céh véleményének meghallgatása után. A jelentkezőnek be kellett mutatnia a törvényes származását igazoló anyakönyvét, mesterlevelét, s az elbocsátólevelét földesurától vagy az előző lakóhelyétől.108 A város vezetői az 1692-ben kitört pestis idején fogadalmat tettek, hogy csak katolikus vallású személyeket vesznek fel polgáraik sorába, ortodox vallásút pedig csak az áttérés reményében.109 Különleges kegyként ortodox vallású rác is kapott polgárjogot, aki a többiekkel azonos összegű polgárdíj kifizetése után átvehette a polgárlevelet azzal a feltétellel, hogy fél éven belül áttér a katolikus hitre, mivel az áttérés a nevezett határidőn belül nem történt meg, a tanács határozatban vonta vissza a feltételesen adományozott polgárjogot és elrendelte az érintett lakóházának elárverezését, mivel a kiváltságok értelmében csak polgár birtokolhatott városi házat.110 Megkívánták a jelölttől, hogy bizonyos határidőn belül szerezzen saját tulajdont és telepedjen meg a városban. A polgárjog kérelmezőjétől esetenként valamiféle indoklást kértek arról, miért költözött el korábbi lakhelyéről, s miért Budát választotta.111 Ha ajelölt megfelelt a feltételeknek, a tanács határozatba foglalta a felvételét, s megjelölte a polgárdíj teljesítésének határidejét, majd a város kancelláriája a fogalmazvány felolvasása és engedélyezése után kiállította a polgárnő BFL IV.1014.b. 1705. október 26. 107 H. Németh 2008. 81-120. 108 Jk. 208. sz. 109 Gárdonyi 1916. 604. no Jk. 1137. sz. 111 Egy kereskedőt, aki lemondott egri polgárságáról és Budán akart megtelepedni, azért utasítottak vissza, mert nem jelölte meg korábbi lakhelyéről való távozásának okát. 29
