Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)
Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban
cokat 1500 forint adó befizetésére kötelezték.91 1705. december 11-én a tanácsosok határozatot hoztak arról, hogy a rácokra kiszabott adó mind a görög katolikusokra, mind pedig az ortodoxokra vonatkozik. Egy hónap alatt azonban alig több mint 250 forintot sikerült behajtani tőlük, vagyis csak a teljes összeg egyhatodát.92 93 A Diploma Leopoldinum érvénybe léptetése után a városi közterhek alól senki, még a nemesek és az egyházi személyek sem mentesülhettek. E rendelkezés gyakorlati megvalósítása ellenkezést váltott ki azokból, akik korábban a kedvezményezettek csoportjába tartoztak, s ragaszkodtak a régebbi szabályokhoz. így a tanács hosszadalmas, sokszor eredménytelen vitákba bonyolódott a kiváltságaikat megőrizni igyekvőkkel. Elsőként a kameralisták próbáltak meg mentességükre hivatkozva kibújni az ingatlantulajdonukra kivetett adó kötelezettsége alól, ezért a tanács kénytelen volt a Kamarai Adminisztrációval egyezkedni.9j 1706 elején személyesen az adminisztrátor kérte a tanácstól alkalmazottai házának kivonását az újabb adókivetés alól. A város válaszában emlékeztette az állami hatóságot, hogy mindenáron - hamis jelentésekkel, ajándékokkal stb. - akadályozták őket a kiváltságaik megszerzésében, sőt valóságos ellenségként viselkedtek.94 A Johann Baptist Hacker császári sóvizsgálóbiztos ügyében hozott tanácsi határozatból világos, hogy az adminisztrátor kérése nem teljesült. Hacker a tanács csúfságára széttépte a kiküldött porciócédulát és a mentességére hivatkozott. A tanács erre azt a választ adta az elégedetlenkedő állami hivatalnoknak, hogy az adót nem az egyes személyekre, hanem az ingatlanokra vetették ki, ezért ragaszkodnak az eredeti adókivetéshez.95 Nem sokkal ezután az ágostonos atyák tiltakoztak a rendkívüli adóteher miatt. Miután a város elérte az adminisztrátornál, hogy Buda területén senki - sem egyházi, sem világi birtokos - nem mentesülhet az adófizetés alól, a szerzetesek mentesítését sem látták indokoltnak.96 Minden korábbinál nagyobb megpróbáltatást jelentett azonban Pest és Buda számára 1707 januárjában Rabutin vert seregeinek megérkezése. Az Erdélyben még közel tízezer főt számláló sereg 1706 nyarán indult útnak Eger felé, számos csata, kisebb nagyobb összecsapás után, a megmaradt katonaság kényszerűségből vonult a két Du- na-parti városba, mivel közelebb a felperzselt föld taktikájához folyamodó Bercsényi Miklós Jóvoltából” nem talált telelésre alkalmas helyet. A sereg egyik része a fővezérrel, megközelítőleg hétszáz fővel, 1707. január 23-án érkezett meg Pestre, ahol a mostoha időjárás következtében tizenegy napig várakoztak a dunai átkelésre. A jezsuiták leírásai arról számolnak be, hogy a Pesten töltött napok alatt a beteg katonák közül harmincnégyen haltak meg, s csaknem 1200 ló pusztult éhen.97 A mara91 A fogalmazványban eredetileg 1700 forint szerepelt. Jk. 499. sz. 92 Jk. 526. sz. 93 Jk. 532. sz. 94 Bonis 1962. 33. 95 Hacker szőlőjét a tanács elégtétel szolgáltatásáig zár alá helyezte. Jk. 653. sz. 96 Jk. 733. sz. 97 Pásztor 1936. 84-85.; Wellmann 1954. 214.; Asztalos 2006. 205. 27
