Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)

Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban

ben, közülük 70 főt ugyan elvezényeltek, de a többiek még a következő hónap elején is ott tartózkodtak.8 J Erre a zsúfoltságra hivatkozva utasította el 1706. február 1-én a tanács a kamarai adminisztrátor kérését, melyben a kamarai huszárok felmentését kérte a beszállásolás alól.83 84 Mesterségük után, vélhetően bevételeik arányában, a saját házzal nem rendelkező személyeket is érintette a katonák beszállásolása, ők havonta átlagosan 30 krajcár és 2 forint közti összegnek megfelelő hozzájárulást (Beitrag) fizettek a városnak.85 A katonáknak nyújtott szállásért a város egy kisebb összeget, úgynevezett beszállásolási díjat (Quartiersgeld) utaltatott ki a tulajdonosoknak.86 A tisztek sem maradtak a sereg által okozott károkat panaszoló városlakók adósai, ők elsősorban a szállás minőségét vagy az ellátást kifogásolták.87

1705 első hónapjának végén érkeztek meg Pestre és Budára először Glöckelsberg tábornok Szatmár várából elkergetett csapatai, amelyek tizenöt hónapnyi ostrom és nehéz, összecsapásokkal kísért vonulás után itt, ebben a két városban pihentek meg először. Budán 110 fő - köztük 18 magasabb rangú személy - elszállásolását kellett megoldani.88 Pfeffershoven budai várparancsnok a kiéhezett, lerongyolódott sereg állapotának jobbítása érdekében a városlakókhoz fordult segítségért, s felszólította őket, hogy lehetőségeikhez mérten adjanak pénzt, amit később majd beszámítanak a hadiadó összegébe. A menekültekkel teli, nélkülöző városlakók mind Pesten, mind pedig Budán megtagadták a segítséget. A budai tanácsülési jegyzőkönyvben nyomorúságos helyzetük leírása után az elutasítást azzal indokolták, hogy a sáncokkal és az őrséggel már engedelmesen szolgáltak és szolgálnak az uralkodónak.89 A városi tanács november elején már nem tudta elhárítani Pfeffershoven segélykérését a városvezetés, a fosztogatásokat megelőzendő, kénytelen volt rendkívüli adót kivetni a lakosságra. A végszükség állapotába került kaszárnya kisegítésére a város azonnali gyorssegélyként átadta a nála letétbe helyezett 900 forint értékű Pabst-hagyatékot a várparancsnoknak. A hagyaték biztos visszatérítése céljából rendkívüli adót vetettek ki a lakosságra ingatlantulajdon és mesterség alapján. A szőlők tulajdonosai fertályonként90 16 krajcárt, a nagyobb házak tulajdonosai 1 forint 30 krajcárt fizettek, a közepes méretű házak után 1 forintot, a kisebbek után pedig 30 krajcárt szabtak ki. Az adókivetés készítői külön hangsúlyozták, hogy nem csak azoknak kell a mesterségük után fizetni, akik már korábban is fizettek, hanem a saját házzal nem rendelkező szőlőmüveseknek is. A rá83 BFL IV.1002.uu. 55.d. Hadbiztosság iratai. 1706. október 1. A beszállásolás és az egyéb katonai terhek valós mértékének megállapítása a jövőben további kutatásokat igényel.

84 Jk. 613. sz.

85 Jk. 27. sz.

86 Jk. 723. sz.

87 Jk. 1474. sz. A tanács határozatban mondta ki, hogy a szállásadók nem kötelesek szolgát biztosítani. Jk. 1019. sz. Hadbiztos komornyikjának sértegetése.

88 IV. 1002.uu. 55. d. Hadbiztosság iratai. Repartition. 1705. január 25.

89 Wellmann 1954. 216., Pásztor 1936., Jk. 293. sz.

90 Egy fertály szőlő 800 négyszögölnek felelt meg. BFL IV.1009.j. Tractatus de Urbario et eius formatione. 67. p.

26