Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)

Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái

1060. (VI. 389.) A budai plébánia zenészei a Szentháromság-mise miatti fizetés­hátralékuk ügyében nyújtottak be kérelmet a tanácshoz. Az ügyet ismét kiadják, a ké­relmezőket a közeljövőben befolyó pénzből kell kifizetni. 1061. (VI. 389-390.) A Tabán bírója, esküdtjei és közössége kérelmezi a 800 fo­rint adó elengedését. Az ügyet ismét kiadják, s utasítják a kérelmezőket, hogy felettes hatóságuk (ihrer Vorgesetzten Instanz) tudomása nélkül hasonló adókat ne vessenek ki, különben a város megkerülhetetlen utasítására végrehajtás terhe mellett azt a 800 forint adót is meg kell fizetniük, amit a budai polgárságra ugyancsak kivetettek. 1062. (VI. 390.) Georg Schulteusky kegyelmet (erbaumen) kér fiának, valamint azt, hogy engedjék szabadon a fogságból. A kérelmezőnek a következő tanácsülésen a két elkövetővel (Delinquenten) együtt meg kell jelennie. 1063. (VI. 390.) Susanna Martisch szegény özvegyasszony kalács (Kollatschen) sütésére kér engedélyt. A tanács engedélyezi, hogy heti háromszor, a szokásos heti pia­cokon kalácsot áruljon. 1064. (VI. 390.) Veit von Stein császári tűzmestert kérelmével a telekdíj és a tu­lajdonjog rendezése céljából az alperes megérkezésekor a Városi Telekkönyvi Hiva­talhoz utasítják. 1065. (VI. 390-391.) Benyújtják ajelentést arról, hogy Urban Dominicus mosto­haleányának, Maria Barbara Reysingernek apai örökség címén 1800 forintot fizet ki. Ajelentést a tanács elfogadja és engedélyezi, hogy az érdekelteknek erről másolatot adjanak ki. 1066. (VI. 391.) Anton Christen kérelme a városi fürdő bérleti díjának elengedé­séért (remitierimg). Az ügyet ismét kiadják, s mivel a jelenlegi ellenséges időkben (Feündtszeiten) ebből a bérletből alig vagy egyáltalán nem származott haszon, a tanács türelemre inti a kérelmezőt. 1706. december 10. Sauttermeister, Zaunockh, Krempel, W. Bösinger, Wähler, Eckher 1067. (VI. 391-392.) Wieser tanácsos szemtől szemben (im vorstandt) megvá­dolja Salomon Prausst, amiért a Molin által neki elküldött vasáruban (Eÿsenwahren) hiány mutatkozott, s a hiány okozójának Salomon Prausst nevezi meg. Az árut a meg­vádolja bízták, de a Wenzel Bőssel ellen elkövetett gyilkosság tetteseként (Thdtter) letartóztatták és Ebersdorfba vitték az áruval együtt, ahol Molin szolgája átvette az árut, ami az elfelejtett kimutatás miatt a szabadban maradt. Salomon Prauss azt állítja, hogy a katonák akkor az áru egy részét ellopták, másnap pedig egy járgányt (Butz zeug) ő adott el a tömlöcben, ezért a jótállásba ezt nem számíthatja be. 1068. (VI. 392.) Bemutatják Leonhard Oberauer fazekas végrendeletét, s engedé­lyezik, hogy az érdekelteknek erről másolatot adjanak ki. 1069. (VI. 392-393.) A császári élelmezési igazgató, Johann Kaspar Rupp meg­keresésére (Requisition) megkérik a két pék polgárt, Nikolaus Mertzet és Christoph Poscht, hogy tegyenek nyilatkozatot arról, 1702-ben milyen áron vásárolták a búza 184

Next

/
Thumbnails
Contents