Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)

Bevezetés

amit az 1870-es évek elején kirobbant bécsi bankválság miatti tőkehiány folytán nem fejezett "be. Az épületeket a svájci származású Haggenmacher Henrik, ismert pesti gőzmalom tulajdonos vásárolta meg. 1873-ban a fia, ifi. Haggenmacher Henrik fejezte be az építkezéseket Promontoron és helyezte üzembe a gyárat, amely 1876-ban már két modern gőzkazánnal üzemelt.

25 Ifj. Haggenmacher Henrik promontori sörgyára is élvezte a magyar kormányzat által 1881 -ben biztosított 15 évi adómentességet, amely azoknak a gyáraknak, üzemeknek járt, amelyek a technika legújabb vívmányával voltak felszerelve, vagy olyan cikkeket gyártottak, amelyek korábban hazánkban nem készültek.

26 A századforduló utáni években a Haggenmacher sörgyár tőkekoncentrációt hajtott végre, s 1908-ban részvénytársasággá alakult Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt. néven. A részvénytársaságban egyesültek a budafoki, székesfe- hérvári és kőbányai sörgyárak. Budafokon jelentős beruházással kibővítették a gyárat, amely így mintegy 50.000 négyzetméteren terült el és pincéinek a hossza meghaladta a négy kilométert. Átlagosan 400-500 embert foglalkoztattak benne és évente mintegy 230.000 hl sört gyártottak itt. Az I. világháború után, 1923-ban bekövetkező újabb tőkekoncentráció következtében a Haggenmacher Rt. beolvadt a Dreher Söripari Rt.-ba. A további tőkeösszevonások következtében, 1935-ben a volt budafoki Haggenmacher budafoki sörgyár végleg beszüntette működését, és budafoki üzemét is kiürítette.

27 A promontori ipartelepítés egybekapcsolódott a filoxéra (szőlőgyökér tetű) megjelenésével, ami az 1880-as évek közepére elpusztította Dél-Buda szőlőinek 90 százalékát.

28 Mind a promontori, mind a tétényi, sőt már a kistétényi kapásoknak is új megélhetési forrás után kellett nézni. A megjelenő ipar természetszerűleg az élelmiszeripar volt, igaz annak olyan ága, amely kiválóan megfelelt a környék borászati, pinceszeti hagyományainak. A 19. század második felében Budafokon megtelepedő pezsgő, konyak és szeszgyárak az országban eddig ismeretlen technológiákat honosítottak meg. Törley József (1858-1907) pezsgőgyárát rokonával, Törley Gyula szabadkai földbirtokossal társas viszonyban alapította, aki a gyár beindításához szükséges tő25 Lásd a 45. számú dokumentumot. 26 Az 1881. évi XLIV. törvénycikk a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről. 27 Budafok-Tétény Millenniumi Album. Szerk.: Garbóczi László - Kanyó Ferenc Száray Miklós. Budapest, 2001. 130-131. p. 28 Lásd a 20. számú dokumentumot. 28