Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)

Bevezetés

későn, 1872-ben került Promontorra, korábban a ráckevei uradalom sebésze látta el a betegeket.

19 A közoktatás terén első komolyabb lépésnek az számított, hogy 1856-ban Promontoron az addigi két tanterem mellett felépítették a harmadikat is, amivel az iskola főelemi iskolai rangra emelkedett.

20 Időközben megkezdődött az infrastruktúra fejlesztése is. A Fehérvár-Buda-i országút kiépítése már 1843-ra befejeződött, ugyanakkor a környék településein a belső úthálózat kikövezése nagyon vontatottan haladt. Még a főutcákat is csak a századforduló idején látták el szilárd burkolattal, de még a 20. század tízes éveiben is bőven akadt még kövezésre váró út.

21 A modern közlekedési feltételeket biztosító vasút is csak a neoabszolutizmus időszakában kezdett kiépülni. Az 1861-ben megépült déli vasútnak (Pest-Buda-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Fiume-i vonal) Promontoron két megállója is volt, és Tétény mellett haladt el.

22 1882-ben épült ki a pécsi vasút, amelynek szintén volt megállója Budafokon és Nagytétényben. 1899-ben megindult a HÉV forgalom is a Szent Gellért tér és Budafok-Háros között. A vonalat 1909-ben meghosszabbították Nagytétényig.

23 A lassú kibontakozás legfőbb ösztönzője, különösen a kiegyezést követő gazdasági konjunktúrában a kereskedelem és az ipartelepítés volt a térségben. Már az 1800-as évek első felében is megtelepedett néhány híres borkereskedő Promontoron és környékén. Dietzl József (1822-1897) 1849-ben alapította borkereskedő cégét. Példáját hamarosan más cégek is követték, így a Jalics cég 1862-től, majd pedig Seybold Frigyes (1846-1913) vállalkozása 1884-től.

24 Az első ténylegesen ipari tevékenységet folytató üzem a 19. század második felében létesült Promontoron. Froh János 1869-ben kezdett itt sörgyár építésébe, 19 Tétény-Promontor. Szerk: Joó Ernő - Tóth Gábor. Budapest, 1987, 205. p. 20 Lásd a 9. számú dokumentumot. 21 Lásd például a 34. és 64. számú dokumentumokat, valamint a kronológiát. 22 Lásd all. számú dokumentumot. 23 Lásd a 60. számú dokumentumot. 24 Budafok-Tétény Millenniumi Album. Szerk.: Garbóczi László - Kanyó Ferenc Száray Miklós. Budapest, 2001. 129. p. Más nevesebb pincészetek: Alstock és Fia, Neugebauer Miksa, Appenheim Emil, Ábelesz Zsigmond, Keintz János, Hockbaum Miklós, Gruber Ármin, Pollák és Fia, Steiner Mihály és Fia, Palugyay József és Fia, később Palugyay Borkiviteli Kft., Gruber Lajos és Fia. 27