Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)
BEVEZETÉS
mán „határozta el" Nagy-Budapest létrehozását (a főváros és peremövezet szavazatait összegezve Nagy-Budapesten a két munkáspárt együttesen abszolút többséget ért volna el). Ezt már az a tény is cáfolja, hogy a városegyesítés valódi kérdéseivel - pontosan hol húzódjanak a főváros új határai, milyen legyen a kerületi beosztása, igazgatási szervezete - a pártvezetés csak 1949 elején, csaknem másfél évvel a választások után kezdett érdemben foglalkozni. A választási aritmetika ekkor már nem játszott lényeges szerepet. A párt mindig is szükségesnek tartotta Nagy-Budapestet, ezt agitációjában képviselte, sőt szervezeti kereteit is kezdettől ehhez igazította. A megvalósítással azonban- a közigazgatás átalakításának más alapvető fontosságú kérdéseihez hasonlóan -megvárta azt az időpontot, amikor a kérdést kizárólag a saját szempontjai szerint, más politikai erők beleszólása nélkül rendezheti. A főváros új területszervezési rendjének szakmai előkészítésében fontos szerepetjátszó Ruisz Rezső 1949 júniusában a következőképpen tájékoztatta Újpest vezetőit várható szerepükről: „Csak a legszükségesebb irányítás marad a központi városházán, a legtöbb funkciót a kerületek fogják végezni. Ezzel megszűnik, hogy a közönségnek be kelljen járni a központba, sőt a városrendezési tervben megjelentek a szomszédsági lakóegységek felvetése, felbontják a várost azokra a települési részekre, amelyekből alakultak. Nagyjában az az elv, hogy ami a mindennapi életben a dolgozókat érinti, ezek az ügyek a kerületnél maradnak, sőt a pénzügyi funkciók is. Csak az irányadó funkciók kerülnek a központi igazgatáshoz. Az ötéves terv keretszámainál arra kell gondolni, hogy a kerületeket és a szomszédsági lakóegységeket megerősítsék." 95 Az elő(d)városok közül önálló kerületként csak Újpest, Kispest és Csepel válhatott a főváros részévé, a többieket egymással, vagy régi belső kerületekkel vonták össze. Tényleges önállóságuktól mindegyiküket megfosztották. De nem csak a kerületeket (az „új" külsőket és a „régi" belsőket egyaránt), hanem magát a főváros egészét is. A sajátos települési érdekek képviselete és értékek megőrzése hosszú időre alacsonyabb rendű, háttérbe szorítandó „különérdeknek" minősült a központilag „össztársadalminak" minősített célokhoz képest. Ezzel lezárult Újpest önálló települési létének évszázados korszaka. Sipos András 95 91. sz. dokumentum jelen kötetben. 58