Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

KRONOLÓGIA

Kronológia 1831 A fóti Károlyi-uradalom a káposztásmegyeri pusztán kb. 105.000 négyszögöl területet ad bérbe szőlőtelepítés céljából. A bérlők főleg pesti polgárok és értelmiségiek. A telepesek még ebben az évben hegyközséget alapítanak. A szőlőhegyet a földesúrról Istvánhegynek nevezik el. Mildenberger Márton, a legnagyobb szőlőterület bérlője sörházat épít a pesti határkocsma közelében, a Gyáli-pataktól délre, a váci országút (ma: Váci út) és a Palotára vezető út (ma: Árpád út) kereszteződésénél. Ez tekinthető a szorosabb értelemben vett későbbi Újpest első házának, körülötte alakul ki a település magva. 1833 Az istvánhegyi szőlőtelepesek kápolnát építtetnek 1835 Újpestre költöznek az első zsidó telepesek, a Lővy testvérek, és a Gyálipatak északi oldalán, a Mildenberger-féle sörházzal szemben bőrfeldolgozó üzemet alapítanak 1836 A Neuschloss testvérek fatelepet létesítenek. 1839 Lővyék és Neuschlossék zsinagógát építtetnek a földesúrtól kapott telken. 1840 Gróf Károlyi István, a fóti uradalom birtokosa okiratban szabályozza az „Új-Megy

er nevet viselendő gyarmat" lakossága és az uradalom közötti jogviszonyt, és a települést önkormányzattal ruházza fel, megvetve a községi szervezet alapjait. Április 5-én megtartják a község alakuló közgyűlését, és megválasztják az elöljárókat. A község első bírája Lővy Izsák. A pesti határ mellett lévő temetőben katolikus templomot építenek. 1842 A községi népiskola mellett- melynek tanítója egyben a község jegyzője is - izraelita felekezeti iskola létesül. 1844 A január 21-i közgyűlés jegyzőkönyvében a település neve „Újpest"ként szerepel, és ettől kezdve rögzül ez az elnevezés. - Megindul a rendszeres omnibusz-közlekedés Pest és Újpest között. 59