Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

gyünk a mi kis portánkon, sorsunkat a törvény keretei között magunk intézhetjük, a csatolás után önállóságunk elvész, a képviselőtestület működése megszűnik, és mint kerület, egyszerű végrehajtó közegei leszünk a központi rendelkezéseknek."

91 Nagy-Budapest tervét Pest vármegye is határozottan elutasította. A kormány 1944 februárjában jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely elvileg kimondta a Szendy általjavasolt terület Budapesthez csatolását, ez azonban a német megszállás miatt már nem került az országgyűlés elé.

92 1945 után kezdetben úgy tűnt, hogy eljött az ideje főváros és környéke egyesítése olyan módjának, ami a különböző múltú és karakterű települések sajátos érdekeire is tekintettel van. A magyar közigazgatás átfogó szervezeti-területszervezési átalakításának tervén dolgozó Erdei Ferenc belügyminiszter ennek kereteibe illesztve próbált foglalkozni Nagy-Budapest kérdésével. Kezdeményezése nyomán

93 1945 nyarán - kora őszén a minisztérium és a főváros képviselőiből álló munkabizottság Bibó István és Harrer Ferenc vezetésével vizsgálta a problémát. Kiterjesztette figyelmét a jövőbeli Nagy-Budapestet körülvevő tágabb agglomerációra is. El kívánták kerülni, hogy itt ingázók „alvóvárosai" alakuljanak ki. A megnövelt főváros vonzáskörzetében is meg szerették volna tartani azt kertvárosi övezetnek, „Nagy-Budapest konyhakertjének". Felfogásuk szerint ennek tudatos alakítása a budapesti várospolitika része kell hogy legyen. Egy olyan „háromosztatú" önkormányzat tervét dolgozták ki, amelyben a testület fele Kis-Budapest, negyede a szűkebb, ipari arculatú és jelentős ingázó népességgel rendelkező környék, negyede pedig a tágabb, falusias-kertvárosias agglomeráció képviselőiből állt volna. Szavazati jogot mindhárom résznek az őt (is) érintő ügyekben juttattak volna, míg „belügyeiben" mindegyik helység megőrizte volna önkormányzatát. Ezt a tervet Pest vármegye ellenállása, valamint az országos közigazgatási reformtörekvések elakadása folytán hamar elvetették, de Nagy-Budapest kérdése már a „levegőben volt".

94 Az utóbbi években gyakran felbukkan az a vélemény, mely szerint a kommunista párt az 1947. augusztus 31 -én tartott országgyűlési választások eredményei nyo91 70. sz. dokumentum jelen kötetben. 92 MOL K 150. Belügyminisztérium. Általános iratok. I. 2-j 166/1944. 93 V. ö. 78. sz. dokumentum jelen kötetben. 94 „A nagy válságtól" „a rendszerváltásig". Szöveggyűjtemény a fővárosról. Összeállította és szerkesztette: Sípos András - Donath Péter. Bp., 2000. 301-316. p. 57