Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

ként szolgáló Hess Pál vette át a polgármesteri teendőket, akit 1943-ban véglegesítettek e poszton. Hess Semseyhez hasonló beállítottságú régi tisztviselő volt, neki azonban a város élén kellett átélnie a német megszállás, a gettósítás és a zsidóság deportálásának vészterhes hónapjait. Ezért 1945-ben népbíróság elé került. S noha a tárgyalás során az derült ki, hogy erejéből jószerivel az eseményekkel való kétségbeesett sodródásra futotta, a népbírák a legapróbb tényékbe is belekapaszkodtak annak a minősítésnek az alátámasztására, miszerint a „számára előírt ténykedést túlhaladva" követett el az üldözöttek szabadságát, testi épségét vagy vagyonát veszélyeztető cselekményeket.

80 A két világháború között Budapest peremövezetében már a Dél-Pesthez csatlakozó települések (Pesterzsébet, Kispest, Pestszentlőrinc, Csepel) növekedése volt a legdinamikusabb. A még bőségesen rendelkezésre álló, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező szabad területek kedvező terepet kínáltak a háború utáni könnyűipari gyárnyitások számára, Csepel pedig őrizte pozícióját, mint a nehézipar fellegvára. 1930-ra Pesterzsébet népességszámát tekintve megelőzte, Kispest pedig megközelítette Újpestet. Ezek az „elővárosok" „saját jogon" is az ország legnagyobb városai közé számítottak: 4-6. helyen álltak a „vidéki", azaz Budapesten kívüli városok népességi rangsorában. Újpesten is a textiliparban történtek a húszas évek legnagyobb beruházásai, ennek köszönhetően ez az ágazat 1930-ban, a foglalkoztatottak létszámát tekintve, a második helyre zárkózott fel az elektronikai ipar mögött. Az ún. „ipar-forgalmi", azaz iparból, kereskedelemből és közlekedésből élő népesség együttes aránya (közel 80%) itt volt a legnagyobb egész Magyarországon 1930-ban.

81 Az újpesti ipar-forgalmi keresők mintegy ötöde (a vasút és a posta alkalmazottai nélkül), szám szerint 5433 fő járt budapesti munkahelyre dolgozni 1930-ban. Közülük legtöbben, 1296-an a gépiparban, 770-en a fonó- és szövőiparban, 517-en a ruházati iparban, 840-en a kereskedelemben, 697-en a közlekedésben keresték kenyerüket. A Pestre ingázók létszáma számszerűen itt volt a legnagyobb a perem79 Az Endre - Baky - Jaross per. Sajtó alá rendezte, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Karsai László és Molnár Judit. Bp., 1994. 266-267. p.; BFL XXV. 1. a. Budapesti Népbíróság peres iratai. Nb. 1532/1945. Pohl Sándor pere. 80 79. sz dokumentum jelen kötetben. 81 Ruisz Rezső: A magyar városok iparosodása. Bp., é. n. (Statisztikai Közlemények, 95/1.) 22. p. 53