Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

Újpest a húszas években egyik bástyája volt a szociáldemokrácia nagy befolyásával, kiemelkedően jó választási szereplésével jellemzett pestkörnyéki „vörös övezetnek". A parlamenti választásokon 1931 -ig rendre ők kapták a legtöbb szavazatot, 1922-ben még az abszolút többséget is megszerezték. A harmincas évek második felében valóságos politikai földcsuszamlás zajlott le, ami arra utalt, hogy a munkásság újabb generációi kikerültek a szociáldemokrácia vonzásköréből (amin a textilipar előretörése folytán növekvő arányú szakképzetlen, illetve női munkásság nagyrészt eleve kívül maradt), és ellenzéki érzelmeik egészen más irányban kerestek érvényesülést. Ennek következtében az 1936-os helyi választásokon még jelentéktelennek bizonyult nyilasok az 1939-es parlamenti választáson győzelemmel felérő eredményt értek el (a szélsőjobboldali ellenzék összesen több mint 46%-ot szerzett).

77 A városigazgatást a korszak nagy részében Semsey Aladár irányította, akit eredendően a felsőbb hatóság a város „megrendszabályozására" ültetett Újpest élére. Törvényhatósági biztosként olyan mértékben korrekt és a település ügyével azonosuló tisztviselői magatartást tanúsított, hogy 1922-ben a liberális többségű képviselőtestület - közmegegyezést élvező saját jelöltet nem tudván kiállítani -jelentős szavazattöbbséggel megválasztotta polgármesternek.

78 Feladatát mindvégig a politikai erőviszonyokhoz lojálisán igazodva, közmegelégedésre látta el. Régi vágású, konzervatív-liberális szellemű hivatalnokként a harmincas évek második felének eldurvuló közegébe egyre kevésbé tudott beilleszkedni. Miután 1938 januárjában a rendkívüli erőszakosságáról ismert szélsőjobboldali Endre László került Pest vármegye alispáni székébe, sietett is nyugdíjba vonulni. A képviselőtestületben Szalay Sándor tanácsnok, régi helyi liberális politikus élvezte a legnagyobb támogatottságot mint utódjelölt. Endre azonban, a kijelölő választmány elnökeként számára biztosított hatalommal élve, megakadályozta jelölését. A képviselőtestület többsége nyíltan szembeszegült a hatalmi arroganciával, és Szalayra adta voksát. Endre így 67 szavazatot érvénytelennek nyilvánított, miközben régi barátja és hivatali beosztottja, Pohl Sándor főszolgabíró - akit Endre kifejezetten felszólított az állás megpályázására - 33 szavazattal nyerte el a polgármesteri széket.

79 Ő azonban nem sokáig maradt Újpesten, miután már a következő évben az országhoz visszakerült Kassa irányítására rendelték. Ezt követően a hosszú időn át főjegyző77 Lásd a választások eredményeit bemutató mellékletet. 78 51-52. sz. dokumentumok jelen kötetben. 52