Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

igen jellemző típusához tartozott, akik számára éppen a szolgáltatásorientált városigazgatás kibontakozása jelentette képességeik igazi kihasználásának terepét és lehetőségét. Legelső sorban az infrastruktúra azon elemeinek megteremtéséről kellett gondoskodnia, amelyek számos kisebb és kevésbé dinamikusan fejlődő városban is az előző korszak örök- ségeként rendelkezésre állottak. Legégetőbb feladatot a vezetékes vízszolgáltatás megteremtése jelentette, de mind az elavult közvilágítás modernizálása szempontjából, mind a helyi ipar és a tehetősebb polgárok számára kiemelt fontossággal bírt az áramszolgáltatás bevezetése is. A megvalósítás módja Újpesten eltért a várospolitika ekkor általánosnak mondható tendenciáitól. A vízmüvek a legtöbb helyen már a városok tulajdonában és üzemeltetésében voltak. A megbízható és jó minőségű vízellátás közegészségügyi fontossága miatt többnyire ott is törekedtek a magánvállalkozás profitérdekeitől való mentesítésére, ahol az eredetileg koncessziós, vállalkozói alapon keletkezett. Az energiaszolgáltatást pedig - a szolgáltatás minőségi szempontjai mellett - éppen annak jövedelmezősége miatt igyekeztek „községesíteni", mivel döntő szerepet szántak neki a városok adósságszolgálati terheinek fedezésében. Jelentős közüzemeket a városok saját beruházásban általában csak kölcsönből tudtak létesíteni. Ugró viszont kedvezőtlen pénzpiaci feltételek mellett is halaszthatatlannak tartotta, hogy az infrastrukturális lemaradás pótlásában áttörést érjenek el. Kellő volumenű beruházókölcsönt - a gyümölcsöztethető vagyonnal nem bíró Újpest számára elviselhető feltételekkel - nem sikerült szereznie (1909-ben 2,4 millió korona összegű kölcsönt vett fel a város, amely felerészben utcák kövezésére, másrészt az új vágóhíd építésére, telekvásárlásra és egyéb célokra szolgált.) 1909-ben, kemény tárgyalások eredményeként, magánvállalatokkal állapodott meg mind a víz-, mind az áramszolgáltatás koncessziós alapon történő bevezetéséről, aminek eredményeként mindkét közmű 1912-ben működésbe lépett.

55 Vízmű vállalkozói alapon történő létesítése ebben az időben már egészen kivételesnek számított, az áramszolgáltatás koncesszióba adása pedig éppen akkor történt, amikor Budapesten a várospolitika fókuszába került az energiaszolgáltó üzemek községesítése. (A gázmű esetében ez 1910-ben megtörtént, ekkor a Légszesztársulat újpesti üzemét is eladta a Székesfővárosi Gázmüveknek.) Az Ister vízmű és a Phőbus áramszolgáltató vállalat újabb hatalmi tényezőt jelentettek Újpest életében. 55 Ugró, 1932. 200-212. p.; 34-36. sz. dokumentumok jelen kötetben. 46