Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

hat (végül átfogó reformjára csak 1929-ben került sor), Újpest közigazgatásában a fennálló állapotok erre az átmeneti időre is teljesen tarthatatlanok, ezért akkor is át kell alakítani rendezett tanácsú várossá, ha utóbb Budapesthez kívánják csatolni.

48 A belügyminiszter május 29-én kelt rendeletével járult hozzá Újpest rendezett tanácsú várossá alakulásához.

49 Az augusztusban megalakult városi képviselőtestület egyhangúlag Ugró Gyulát választotta polgármesternek.

5 Az 1906. évi politikai földcsuszamlás felforgatta az erőviszonyokat a főváros vezetésében is. Bárczy István polgármesterré választásával egy dinamikus, fiatal szakembergárda került kulcspozícióba, melynek képviselői a szociálpolitikai reformok „laboratóriumává" szerették volna tenni Budapestet. Az aktív társadalompolitika anyagi hátterét a monopolisztikus közüzemek városi tulajdonba vétele és jövedelmező működtetése révén igyekeztek biztosítani, ami egyben a városigazgatás szolgáltatásszervező funkcióit is nagy mértékben kiszélesítette. Bárczyék a legmodernebb európai tendenciákhoz kapcsolódva felismerték, hogy a városigazgatás a városi tér, az épített környezet tudatos alakítása révén jelentős mértékben tompíthatja a társadalmi konfliktusok élét és javíthatja széles rétegek életminőségét.

51 Ezáltal lényeges kérdéssé vált számukra, hogy a városvezetés hatásköre átfogja az egész területet, amely valós települési egységet alkot. A peremközségekben érvényes lényegesen lazább építési szabályozás, a városrendezési szempontokra tekintettel nem lévő parcellázás és építkezés keresztezte a főváros kiterjedt kültelkein elképzelt tudatos telek- és lakáspolitikát, a pereinövezet közegészségügyi viszonyai pedig könnyen alááshatták a főváros hatalmas beruházásokban is megnyilvánuló erőfeszítéseit a járványveszély leküzdésére. Bárczy polgármesteri programja egyik súlyponti elemének tekintette a főváros és környéke viszonyának rendezését. 1906 novemberében megbízta egyik legközelebbi munkatársát, Harrer Feren48 PML IV. 408. b. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának iratai. Általános közigazgatási iratok. 20551/1914. sz. 336-347. fol. (Az alispáni hivatalban támogató fogalmazvány készült a felterjesztés mellé, de valószínű, hogy az átalakulást jóváhagyó belügyminiszteri leirat június 5-i beérkezésével tárgytalanná válván, elküldésére nem került sor.) 49 Ugró, 1932. 82. p.; a rendelet eredeti példánya az előző jegyzetben megjelölt levéltári csomóban található az átszervezés végrehajtására vonatkozó iratokkal együtt. 50 Ugró, 1932. 86. p. 51 Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914. Bp., 1996. 44