Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK
ma, díszes méretű városháza, most készülő postapalotája, adóhivatala és járásbírósági emeletes épülete, a tudományegyetem közgazdasági karának „Egyetemi szociálpolitikai intézete", népkönyvtára, vízi sporttelepe, egyes sportágakban vezető szerepet vivő sportegyesületei, 6 pénzintézete, három hetilapja, 11 hatalmas méretű emeletes népiskolája, három polgári iskolája közel 1500 tanulóval, és van ipartestülete saját emeletes épületében elhelyezve, utcái nagyrészt kikövezve vannak belterületen, és van vízvezetéke és csatornázása. A „Budapesti Hírlap" 1928. november hó 11-i számában közzétett hivatalos statisztika szerint a magyar héten a vidéki városok között Újpesten díszített fel legtöbb, közel 2000 kirakatot 1472 cég. A város területén vannak az ország legnagyobb bőrgyárai, és villanygyárai, egyik legnagyobb szövőgyár és mellette 5-6 további nagy szövőgyár, az ország legnagyobb cérnagyára és ezeken kívül 200-nál több gyár. Az asztalos ipara számbelileg megközelíti Budapest e nemű iparosainak számát, ha meg nem haladja. Mindezek szerint természetes, hogy Újpest 56.489 lakójával, Miskolc törvényhatósági! várossal egyforma lakosságú, és így a reformjavaslat indoklásában kimutatott törvényhatósági jogú városok között az ötödik. A város ipari forgalmának ismérvéül említjük fel, hogy forgalmi adó részesedése az adminisztrációs költségek levonása mellett a 600.000 pengőt megközelíti. Gyártelepeinek és kereskedelmi üzleteinek nagy mennyisége, a sokszor panaszolt pangás mellett is, a polgári jólét felé vezetnek, és hogy ezen gazdasági erők már eddig is nem használtattak fel a város további emelésére, annak az adminisztrációs kiadások fokozására irányuló, talán nem szándékos, de mindenesetre nem kellően körültekintő községi politika az oka. A város teherbíró képességét igazolja, hogy a századik virilista adója az 1.600 pengőt meghaladja, mely összeg Pest vármegye virilistái között sok újpesti virilistának is adott ez ideig helyet. A város fejlődését szolgálja a gróf Károlyi birtokból történt közel 1000 házhely kijelölése, mely a lakosság szaporodását és további adóalanyok létesülését biztosít)a. A városi adózás tekintetében ismérv, hogy a városi 50% pótadó 500.000 pengőt meghaladó eredményt mutat ki. 254