Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

Ezzel szemben a tervezett törvényhatósági törvény a virilistákból az érdemesebbeket választja, az érdekképviseletek természetszerűen az érdemesebbeket küldik úgy, hogy a választásra kerülő 1/3 a feltétlen és hivatalból korrigálni kért névjegyzék alapján volna választandó, melynek fenti aránya esetén nem jelentene a közigazgatásra vörös irányzatot. A törvényhatóság tehát fejlődés- és munkaképes várost eredményez konzervatív irányzattal. Az erkölcsi erők szempontjából Újpest mellett felemlítjük, hogy Újpesten közel 60 ügyvéd, 90-nél több orvos, rengeteg magasabb értelmiségü gyári tisztviselő, mérnök lakik, három kórházzal bír, negyediknek jóváhagyott tervei kivitelre várnak, vasúti állomásokkal, hajó kikötővel, nagy járásbírósággal rendelkezik. Van fiú reálgimnáziuma és leánylíceuma, ügyvédi kamarája, lóversenytere, szakszerű futball- és motorkerékpár stadionja, az ország legnagyobb fém- és faipari szakiskolája, nagy látogatottságú, önálló palotában elhelyezett konzervatóriu204 A törvényhatósági jogú városok hatásköre lényegében megegyezett a vármegyékével. A belügyminiszter még 1928 júliusában benyújtotta a törvényhatóságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslatot, amely mind a vármegyei, mint a városi törvényhatóságokban a nyers virilizmus megszüntetését tartalmazta. Városi törvényhatóságokban a testület egyhannadát a legnagyobb adófizetőkből, egyharmadát a választott tagokból, egyharmadát egyéb kategóriákból (szakszerűség, érdekképviselet címén bekerülők, örökös tagok, tisztviselők) tervezte összeállítani. A legnagyobb adófizetők nem automatikusan az adóösszeg sorrendjében juthattak szerephez, hanem a virilis választók a közülük választandó tagok háromszorosának megfelelő számból választhatták meg képviselőiket. (Vármegyékben a virilisek, ill. az összes választók által választott tagok a testület 2/5-2/5-ét alkották). Az 1929. június 29-én kihirdetett 1929:XXX. te. a törvényhatósági bizottságok összetételét egységesen úgy szabályozta, hogy 2/5-ét a legtöbb adót fizetők közül, 2/5-ét az összes választópolgár közül választottak, 1/5-ét pedig az egyéb úton bekerülők (szakszerűség, érdekképviselet, vallásfelekezet képviselete címén, örökös tagok, hivatali állásuknál fogva tagok) alkották. Újpestet nem emelték törvényhatósági rangra, így ez a szabályozás nem érintette. A törvény megszüntette a „rendezett tanácsú város" kategóriát, és az elnevezést „megyei városra" változtatta, ami a vármegyének való közvetlen alárendeltséget fejezte ki. A városi tanácsot megszüntette, hatáskörét a polgármesterre ruházta. A képviselőtestületi tagok számát 120-ban maximálta, így erre a létszámra kellett csökkenteni az addig 200 tagú újpesti testületet is (60 választott és 60 virilis tag). 253