Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

lyi önkormányzattól várható, hogy minden lehető erőforrást az ott élők érdekében használ fel - hangzott a későbbiekben számtalanszor elismételt érvelés. De teremthet-e egy „peremváros" saját erejéből olyan magas színvonalú szolgáltatásokat, infrastruktúrát, amit a nagyvárossal szoros mindennapi kapcsolatban élő lakosság előbb-utóbb igényel? Alapvető kérdések ezek minden olyan település számára, amely valamely nagyváros agglomerációjának, különösen pedig egy kiterjedt agglomeráció legbelső gyűrűjének részévé válik. Olyan kérdések, amelyekre a különböző szereplők gyakran adtak egymást végletesen kizáró válaszokat. Nagyváros és környéke kapcsolatának rendezése ráadásul soha nem „egyirányú utca". A nagyváros vezetésének szándékain és politikáján legalább annyi múlik, mint a környékbeli települések hozzáállásán. Ha pedig egy ország fővárosáról van szó, akkor a probléma kezelésének módja közvetlenül érinti az ország politikai erőviszonyait. Bonyolult, soktényezős játszma alakul ki, és csak kivételesen szerencsés történelmi pillanatokban sikerül olyan közigazgatási szervezeti formát megalkotni, amely a szükséges mértékű integrációt is biztosítja, ugyanakkor az egyes települések, településrészek sajátos érdekeinek is kellő mozgásteret enged. Budapest környékén a 19. század közepétől bontakozott ki az a folyamat, amelynek során az addig meglehetősen önálló életet élő települések fokozatosan bekerültek a városfejlődés sodrába, és egy Budapest közigazgatási határain jóval túlterjedő, sűrű szálakkal összeszövött település-együttes elválaszthatatlan részei lettek.

5 A legviharosabb ütemű növekedést azok a telepek mutatták fel, amelyek ebben a korszakban újonnan keletkeztek, nem régi falvakból, hanem nagybirtokosok saját kezelésében tartott uradalmi területek (immár nem mezőgazdasági művelés célját szolgáló) parcellázásával alakultak ki. Ezek sorát Újpest nyitotta meg (a város déli-délkeleti határához csatlakozó hajdani Grassalkovich-uradalom területén majd csak az 1860-as években fog a parcellázás megindulni, megteremtve Kispest, Pesterzsébet és Pestszentlőrinc előzményeit). Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a budapesti agglomeráció kialakulásának kezdete egybeesik Újpest alapításával. Amikor 1808-ban gróf Károlyi József özvegye, három fiúgyermeke gyámjaként, megvásárolta a káposztásmegyeri pusztát is magában foglaló fóti uradalmat, 5 A folyamatról átfogó képet ad Beluszky Pál: A budapesti agglomeráció kialakulása. In: Társadalmi - gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban. Szerk.: Barta Györgyi - Beluszky Pál. Bp., 1999. 27-68. p. 21