Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

e döntésében maga is a főváros vonzását tekintette meghatározónak: „ ... teljes reménysége lévén ő Nagyságának ahhoz, hogy gyermekei sok gondoskodással összekapcsolt szorgalmatos nevelésök után az uralkodó királynak és a hazának hivataljaiba lépvén, az ország közepén, a fővárosban kényszeríttetnek lakásukat venni, és így a közellevő jószágokra legnagyobb szükségük lészen, sőt különben is az anyavároshoz közel levő jószágoknak mindenkor legnagyobb becse és értéke volna ... úgy ítélte ő Nagysága, hogy ezen, több tekintetre nézve a família részére hasznos és úgyszólván csaknem éppen az ország közepén Tek. N[eme]s Pest vármegyében helyheztetett fóthi uradalmat szeretett gyermekei részére megvegye." A fóti uradalom a vagyon felosztása során gróf Károlyi Istváné lett. A mélyen vallásos gróf azon arisztokraták közé tartozott, akik a hatalmas vagyont a haza és embertársaik iránti kötelezettségek forrásának tekintették.

7 Szívügye volt egyebek között a hatékony, korszerű gazdálkodás igényének és ismeretének terjesztése. Saját haszna mellett ezért is fordított nagy gondot arra, hogy birtokainak kezelése mintaszerűen hatékony legyen. Nyilván szemet szúrt neki, hogy káposztásmegyeri majortól a pesti határig nyúló kietlen pusztaság, éppen elhelyezkedésénél fogva, sokkal jobb adottságokkal rendelkezik annál, hogy csupán legelőként hasznosítsa. A főváros tőszomszédsága mellett a Duna az olcsó vízi szállítás lehetőségét kínálta, vízigényes iparágak megtelepedését elősegíthette az itt betorkolló Gyáli-patak. Itt haladt keresztül a váci országút, amely a Felvidékkel is összekötötte Pestet. Ebből ágazott ki, nem messze a pesti határtól, a Palota felé vezető út (az Árpád út elődje), nem sokkal távolabb pedig a káposztásmegyeri majorhoz vezető út (a későbbi Baross utca), amely egyben az urasági központ, Fót felé is biztosította az összeköttetést. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a sivár homoktengert szőlőtelepítés révén lehetne „kultúrtájjá" tenni. 1831 -ben Károlyi István a váci országúttól keletre eső (nagyjából a mai Fóti út - Attila út - Károlyi István utca által körülvett) területet 32 évi bérletbe adta szőlőmüvelésre vállalkozóknak. A bérlők hegyközséget alapítottak, és még 1833-ban kápolnát emeltek, melynek védőszentje Szent István lett, a szőlőterület pedig, a földesúr tiszteletére, az Istvánhegy elnevezést kapta. A bérlők javarészt pesti polgárok, értelmiségiek voltak, akik nyaralókat építettek, állandó jelleggel legfel6 A hallgatag mágnás. Dokumentumok gróf Károlyi István életéhez. Összeállította és jegyzetekkel elátta: Buda Attila. Újpest, 2000. 13. p. 7 Életéről és működéséről áttekintést ad Buda Attila: Gróf Károlyi István élete. Újpest, 1997. 22