Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

inkább a főváros belső kerületei emelésére veszi nagymértékben igénybe a főváros költségvetését, önként következik, hogy még a fővárosban a belső kerületekben van sok minden előmozdítani való, addig Újpest község nagyobb szabású kiadásokkal nem vehetné igénybe a főváros áldozatkészségét, és így a kilátásba helyezett nagyobb szabású közcélú építkezések alig volnának rövidesen elérhetők." Rögtön felvetődött egy másik cselekvési irány: „Miután a többség által hozott határozat szerint a fővároshozi csatolás nem kérelmeztetik, indítvány tétetett, tenné a képviselőtestület tanácskozmánya tárgyává azon kérdést, nem lenne-e kívánatos Újpest községet rendezett tanácsú várossá átalakítani." Első ízben ekkor merült fel ilyen határozottan az a dilemma, amely végigkísérte és meghatározta Újpest önálló települési létének történetét. Hiszen Újpest keletkezésétől kezdve - Babits szavaival - valóban Budapest életének „nagy kicsapódása és lecsapódása" volt: születése, gyors növekedése, korán felvett városias arculata elválaszthatatlan a főváros közvetlen szomszédsága által biztosított ösztönzőktől és lehetőségektől. Funkcióját tekintve eleve Pest, majd Budapest „külvárosaként", „peremvárosaként" alakult ki, ugyanakkor azonban önálló arculattal, érdekekkel, az önálló települési lét meggyökerező hagyományaival rendelkező településként is. Minden életmegnyilvánulása szorosan a szomszédos nagyvároshoz kapcsolta, mellyel fizikailag is összenőtt. Lehet-e egy ilyen települést úgy fejleszteni, otthonossá, komfortossá, lakhatóvá tenni, hogy intézményrendszere erről a szoros kapocsról nem vesz tudomást? A teljes elkülönülés fenntartása mellett a város földrajzi értelemben vett „pereme" könnyen válik egyben annak perifériájává is. Olyan övezetté, amely biztosítja a város számára a fejlődéséhez szükséges munkaerőt, termékeket, a kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztési terhek nélkül, sőt, ahová a város mintegy „kihelyezi" felhalmozódó társadalmi és környezeti problémáit. A kérdéssel először az 1880-as években szembenéző újpesti városatyák már bőségesen találkozhattak ennek jeleivel, mint bárki, aki körbetekintett a Budapest körül ekkoriban kialakuló peremövezeten. De lényegesen megváltozik a helyzet attól, ha az adott területen maga a nagyváros lesz a gazda? Hiszen a város fejlődését irányító, és abból legtöbb hasznot húzó hatalmi tényezőknek szükségük van periférikus jellegű városrészekre is. Milyen érdekérvényesítő képessége lehet egy szegény külterületnek, amikor éppen a „világváros fényének jellegét" magán viselő belváros kiépítése van napirenden? Sokkal inkább egy erősebb, szélesebb hatáskörű he4 14. sz. dokumetum jelen kötetben. 20