Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

Hogy az átcsatolási kérvény tulajdonképpen semmi más, mint Újpest r. t. város éhségének és kapzsiságának megnyilvánulása, azt magának az Újpest városának 410/1910. sz. kgy. határozatának szavai a legékesszólóbban bizonyítják. Ugyanis a határozatban Újpest elismeri, hogy az ezen átcsatolás ügye az ő akciójának eredménye, és egyszersmind félelmének is kifejezést ad, amikor azt mondja, hogy: „Sietnünk kell annyival is inkább, mert akciónkra Rákospalota községe különben ellenakciót fog kifejteni." Ilyen érvelésre minden cáfolat fölösleges, azonban a közgazdasági és kulturális viszonyokat mégsem hagyhatjuk szó nélkül. Újpest r. t. város közgazdasági tekintetből is szükségesnek tartja, hogy Istvántelek és a rákospalotai erdő, mely utóbbi területen csak 15 ház áll, míg különben az egész erdő, tehát nem lakott terület, Újpesthez csatoltassék, mert szerinte az istvántelki lakosok közül többen kapnak munkát Újpesten, és ott szerzik be élelmiszerszükségleteiket. Ha ezen elmélkedünk, akkor arra jutunk, hogy a tételt jogosan és helyesen meg is fordíthatjuk, mert vannak újpesti lakosok, akik viszont Rákospalotán kapnak alkalmazást, és élelmiszereiket is innen szerzik be. Hiszen ezek csak természetesek, mert Rákospalotán is vannak munkaadók, ha azonban az élelmiszer beszerzésre gondolunk, akkor azt látjuk, hogy Újpest fölött határozott fölényben vagyunk, mert Rákospalota részben földművelő-gazdálkodó község lévén, lakosai bizonyára nem Újpesten szerzik be ily szükségleteiket, hanem itthon, s ha az újpesti lakosok is Rákospalotára jönnek azokat beszerezni, minthogy jönnek is, az csak természetes, mert Újpesten gazdálkodással még csak nem is lehet foglalkozni, s ha közvetlen a termelőtől szerzik be, bizonyára olcsóbban jutnak hozzá, mintha a kereskedőknél elégítik ki szükségleteiket. A kulturális viszonyokat illetőleg Rákospalota község határozottan Újpest r. t. város fölött áll. Ugyanis Újpest azzal is érvel, hogy Istvánteleknek iskolája nincs, Rákospalotára a gyermekek csak Újpesten keresztül juthatnak el az iskolába. Istvántelken eddig iskola volt, s azt Károlyi László gróf csak a közelmúltban szüntette meg, azonban Istvántelek parcellázásának engedélye oly feltétel alatt adatott meg a község által, hogy az elhunyt Károlyi Sándor gróf a községnek iskola céljára 500 négyszögöl nagyságú telket ingyen átad. Azon iskolába, mindenesetre könnyebben elj uthatnak a gyermekek, mint a mai községi vagy felekezeti és magán elemi iskolába, de még ezeket is könnyebben elérik, mintha az újpesti Viola utcai áll[ami] elemi iskolát keresnék fel, mert az Istvántelek északi részén lakók gyermekei a rákospalotai soron a Wágner-féle elemi iskolát - míg a déli részen lakók gyer177