Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

mekei a vasúti felüljárón keresztül a községi elemi iskolát kereshetik fel. Újpest minden iskoláját az állam tartván fenn, nem érthető dicsekvése Rákospalotával szemben, hol az állam egy iskolát sem tart fenn, hanem a község, a felekezetek és magánosok, s ennek dacára mégis van a községnek a számos elemi iskolája mellett polgári iskolása, sőt még főgimnáziuma is, amellyel Rákospalota jó idővel megelőzte a kulturális intézményeivel dicsekvő Újpest r. t. városát. Újpest az elrablás sikeres érdekében hivatkozik az 1886:XXII. t. c. 149. §-ra, amelyek első bekezdése szerint az átcsatolásnak helye van akkor, ha bizonyos részek valamely r. t. város vagy község területébe vannak beékelve, vagy ha azon községtől, amelyhez tartoznak, természetes akadályok, mint folyó, hegylánc által választatnak el. A fentiek bizonyítják, hogy az elcsatolni kért területek nem esnek Újpest r. t. város területei közé, de azokat természetes akadályok nem is, hanem azoknak épp ellenkezője, a vasút választja el a községtől, amely épp a természetes akadályok legyőzése által szolgálja leginkább az emberiségnek minden irányban való boldogulását, elősegítvén a magánvagyonosodás által a közgazdaságot, terjesztvén a kultúrát, s elősegítvén a közelébe eső helyek rohamos fejlődését. Azon helyek, amelyek a vasutaktól távol esnek, a rohamos fejlődés lehetőségéből ki vannak zárva, míg ahol azok minél nagyobb számban vannak, mint Rákospalota is, melyet a MÁV fővonala szel, s Palotaújfalu megállóhellyel és Rákospalota-Újpest nevű állomással rendelkezik, ott a fejlődés ki nem kerülhető. Az elcsatolni szándékolt területek ezen állomásoknak nemcsak közvetlen közelében vannak, de Budapest székesfővárosból villamos vasúton ma már négyfelől is megközelíthetők, illetve elérhetők. Ezek azon körülmények, amelyek fő elősegítői voltak annak, hogy Istvántelek a felparcellázás után rohamosan benépesüljön, amelyért ma már Újpest r. t. városa sem átall - a jelen esetben őt meg nem illető nemes kifejezéssel élve - síkra szállani. Istvántelek tehát nem annak köszöni létezését, hogy Újpesten munkaalkalmak vannak és az Istvántelkiek oda járnak élelmiszereiket beszerezni, hanem annak, hogy oly kedvező helyen fekszik és oly szerencsés természetbeni elhelyezkedése van, hogy a vasút közvetlen közelében terül el, s több villamos közlekedéssel is rendelkezik. S Újpest ezen okok miatt akarja az életet adó és felnevelő községtől elválasztani. Lehetetlen okoskodása szerint a nagy városokat a vasutak miatt fel kellene osztani, és másvalamely községhez csatolni, mert a vasút elválasztja. Ellenkezőleg, maguk a városok vannak azon, hogy a közlekedési eszközök minél jobban behálózzák, s a tapasztalat azt bizonyítja, hogy helyes irányt követnek. 178