Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

lyeket Újpesten kellő mennyiségű jó víznek a hiánya okozott, és ismételte azt a már többször hangoztatott kérelmet, hogy a székesfőváros vízvezetékét Újpest területére terjessze ki, és adjon Újpestnek is olyan árak mellett, mint Budapesten, vizet. A székesfőrváros erre az átiratunkra nem válaszolván, városunk polgármestere személyesen utánajárt a dolognak, és a vízművek igazgatóságától azt a múltban is többször hangoztatott választ kapta, hogy a megyeri vízmű által termelt vízre a székesfővárosnak szüksége van, és abból semmit sem adhat Újpestnek. Ha már most összevetjük azt a lehetőséget, hogy a fővárostól kaptunk volna vizet, a polgármester úr többször említett előterjesztésének eredményével, arra a meggyőződésre jutunk, hogy a székesfővárosnak elutasító válasza Újpest városra nagyon is előnyös volt. Mert míg a székesfővárosi vízművektől nyert közcélokra szükséges vízért fizetni kellett volna, ami bizony szép összegre rúgott volna évenként, addig a belga cég ajánlata szerint a város a közcélokra szükséges vizet teljesen ingyen kapja, és azon kívül bizonyos idő múlva egy nagy értékű közmű birtokába is jut- szintén teljesen ingyen. Szükségesnek tartom másodsorban még kitérni a nyilvános pályázat kérdésére. A 83.000/1907. B. M. számú közszállítási szabályrendelet értelmében mindazon ipari szállítások és ipari munkálatok, melyek törvényhatóságok és községek terhére teljesítettnek, rendszerint nyilvános írásbeli versenytárgyalás útján adandók ki. Ez az eset a jelen ügyben nem áll fenn, mert a város saját költségén nem létesíti a vízművet; itt csak koncesszió, engedély adásáról van szó, amelyre nézve sem törvény, sem rendelet nem írja elő, hogy arra nyilvános pályázat kiírandó, a közszállítási szabályrendeletnek intenciója, hogy érvényre juttassa az 1907. évi III. te. 2. fejezetében

122 a hazai iparnak biztosított előnyöket. Ez az intenció a polgármester úr előterjesztésében figyelembe is vétetett, amennyiben az engedélyokirat 33. §-ban a hazai ipar védelme kellően biztosíttatott. Van azonban egy körülmény, amely határozottan a nyilvános pályázat ellen szól. A vízmű létesítése a vállalkozóra nézve üzlet; üzletnél eredményeket csakis alkudozással lehet elérni. Ha a város nyilvános pályázatot hirdet, akkor abban a feltételeket már jó előre meg kell rögzíteni. A nyilvánosan megállapított feltételeket, különösen közhatóságnak, a pályázat lejárta után már megváltoztatni nem lehet, holott alkudozási tárgyalásoknál az igények és feltételek hajlíthatok, tágíthatok. Ez, és csakis ez volt az oka annak, hogy Újpest város a vízműre olyan páratlanul előnyös ajánlatra tudott szert 122 A hazai ipar fejlesztéséről szóló törvénynek a közszállításokra vonatkozó fejezete. 156