Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - Komárom felmentése után Bécs ellen vagy Budára? A feldunai hadsereg hadműveleti helyezete. Április 14. befolyása a döntésre

és később megjelent munkáikban erről nagyobbára egyezően nyilatkoznak.

149 Görgei és Bayer Klapkával ellentétben abban is egyezik, hogy a „haditanács" határozatának egyik okozójául Kossuthot nevezi meg, aki határozottan Buda elfoglalását sürgette.

150 Ezek szerint a megbeszélésen, mely április 27-én és 28-án folyt le, minden szőnyegre került, ami a súlyos történelmi felelősséggel járó határozat meghozatalában csak valamelyest is szerepet játszhatott.'

51 Az egyhangú határozat - „kétnapi fejtörés és vitatkozás után" 5

" - annak a történelmi végzetnek előérzetében keletkezett, mely akkor már sötét felhőként szélesedett el a magyar hadsereg látóhatárán. A viharszelet mindenki megérezte, de talán mindenkinél előbb és jobban Görgei, aki tudta, hogy mentől nagyobb sikereket élei a császári hadsereggel szemben, annál nagyobb veszélyeket idéz fel magunk ellen. Ezt másképp úgy is mondhatnók, hogy abban az európai politikai helyzetben és keretben, melyben a magyar szabadságharc az időben folyt s amely európai helyzet a többi forradalmak leverése után most már kizárólag hátrányunkra alakult, minden újabb magyar győzelem csak újabb és fokozottabb ellenhatást válthat ki. 149 Görgey Artúr II. k. 47-67. o., Katona: Budavár (Bayer) 53-54. o., Klapka György 129-133. o. 150 Katona: Budavár (Bayer) 53-54. és 561. o. szerint Kossuthnak erre vonatkozó és Debrecenben április 15-én kelt „parancsa", melyet Ludvigh kormánybiztos az április 14-i nyilatkozattal, valamint a Görgeit a hadügyminiszteri tárca átvételére felszólító levéllel együtt április 19-én Léván kézbesített, eddig nem került elő. Feltűnő, hogy sem az ú. n. Kossuth-iratok között, ahol a fogalmazványnak, sem pedig a Görgei-hadsereg iratai között, ahol a tisztázatnak kellett lennie, nincs nyoma. Nincs kizárva, hogy a munkám Előszavában említett Leiningen-féle ládába került s ezzel veszett el. Bayer még idéz is a levélből, mely egy előkelő angol államférfiú állítólagos nyilatkozatára hivatkozik, mely szerint: „Egy forradalmi nemzet, mely fővárosát kardcsapás nélkül engedi át az ellenségnek, a diplomácia segítségét csak akkor veheti igénybe, ha abba győzelmesen visszatért." Ez indította Kossuthot ama parancsának kiadására, hogy: „Budapest visszafoglalását a leggyorsabban és minden áron megkísérelje, és ehhez az alája rendelt hadseregből a szükséges erőt alkalmazza." 151 Klapka György 129. o. szerint április 24-én, a Klapka nevenapján tartott lakoma után „megbeszéltük a legfontosabb kérdést..." - Néhány sorral alább: „Az előbb említett tanácskozásban két nézet merült fel..." A 132. oldalon: „A hadi tanácsban, ahol ez a kérdés tárgyaltatott,..." 152 Görgey István II. 256. o. 96