Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - Komárom felmentése után Bécs ellen vagy Budára? A feldunai hadsereg hadműveleti helyezete. Április 14. befolyása a döntésre
keresztül determinálják a küzdelem politikai és stratégiai célkitűzéseit is. Úgy is mondhatnók, hogy ameddig a császári hadsereg Magyarországon a császári hadseregtől elszakadt magyar csapatok és a hozzájuk csatlakozott új honvédcsapatok ellen küzdött, addig a császáriakkal szemben való fellépés, mint a nemzeti önvédelem természetes megnyilvánulása, még az ellenfél részéről is tiszteletre számíthatott. Viszont velük szemben a császári csapatok magatartása csak a katonai szervezet és fegyelem határai közt maradó kötelességteljesítés volt. Amint azonban a harc színhelye Ausztria területére tolódik át, a császári katona egyénileg is érdekelt lett, akinek most már hazáját s így fokozott mértékben érintett katonai becsületét kell megvédenie. Ez a tudat még a legjobban megvert ellenfelet is magához téríti s a legszélsőbb ellenállásra serkenti. Április végén a császári katonát mindezen kívül még az is bátorította, hogy a már régebben emlegetett orosz segítségről egyre biztatóbb hírek érkeztek. A nagysallói csata során ejtett hadifoglyok valamennyien erről beszéltek. Hogy nem ok nélkül, azt a magyar fővezérlet már régebben sejtette, s mindig biztosabbra vette. Ily körülmények között még a legsikeresebb berontás is az ellenség területére azzal a veszéllyel jár, hogy míg a magyar haderő idegen ország területén tépi a babért, addig saját hónába kényelmesen sétál be az új ellenség. 141 Ettől ösztönszerűleg fázott Görgei és Klapka, sőt ahogy Bayert ismerjük, aki a Bécs elleni támadás mellett szólt, ő sem gondolt tovább Pozsonynál. * Mindaz, amit az előbbiekben a „Bécsnek vagy Budára?" kérdésről bizonyos logikai csoportosításban leírtam, tulajdonképpen nem egyéb, mint rendezett és rövidrefogott összefoglalása azok nézeteinek, töprengéseinek, replikáinak, akik e kérdés eldöntésére hivatva voltak, 148 e kérdést egymással alaposan megtárgyalták 147 Az 1912. évi balkáni háborúban, az egyesült szerb, montenegrói és görög hadsereg ellen harcoló bolgárok hátába igy nyomult be a román hadsereg. - [Valójában az okmányokban nincs nyoma annak, hogy az orosz beavatkozás híre befolyásolta volna a magyar hadvezetést. - A szerk.] 148 E napokról hiteles magánnaplók nem maradtak fenn; a hivatalos hadműveleti napló (14. sz. okm.) nem emlékezik meg róluk; Rochlitz naplója, mely részben utólag íródott, eredetiben nem volt megszerezhető, a belőle ismert részeket Görgey István II. k. 253-255 o. csak töredékesen idézi. 95