Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - Komárom felmentése után Bécs ellen vagy Budára? A feldunai hadsereg hadműveleti helyezete. Április 14. befolyása a döntésre
it latolgatták. (Isten ments, ez még nem volt politizálás!) Éppen ezek a katonák jól tudták, hogy a politikának a hadseregben nincs helye s éppen a politika volt az, amelyből nem kértek, ebben a debreceni értelemben sem. Féltek tőle, mert belenyúlt a katonák legegyénibb sorsába, őket, akik a haza oltárára önként ajánlották fel életüket és vérüket, most tudtuk és beleegyezésük nélkül, valósággal egy lelki konfliktus szakadékába lökték, melyben mindenkinek joga volt ahhoz, hogy újból számot vessen lelkiismeretével. 145 Az ellenségen aratott győzelem után úgy érezték most, hogy Debrecentől szenvedtek vereséget, mégpedig hátulról. No és természetesen nem a legénységre, hanem a felelős helyzetben levő és egyéni elbírálásnak kitett tisztekre hatott zaklatóan az a tudat, hogy mostantól komplikáltabbá, mondjuk veszélyesebbé vált sorsuk, s hogy egy bekövetkezendő vereség esetén, akár egyéni, akár tömeges foglyulesés után, felelősségre vonják őket. 146 * A debreceni határozat és a katonaeskü közt mutatkozó kiegyenlíthetetlen ellentét, mint létkérdés, már csak annyiban is kihatott a jövő terveire, hogy a felelős vezetőket visszariasztotta minden olyan lépéstől, amely a már meglévő szakadékot még jobban kiszélesíti. Az eskü félretétele után, támadás Bécs ellen, ez valahogyan többnek látszott, mint amire szívesen vállalkoznék a régi katona. Ez a gondolat bujkált - talán csak tudat alatt - az agyakban s úgy talált kifejezést, ahogy tudott. Már 1848-ban, Schwechatnál is baj volt az Ausztria területére való benyomulással. Már akkor sem ment könnyen, mert nem lelkesített, részben a vereség okozója is lett. Stratégia, taktika, szolgálati szabályzat, hadi cikkek, mindent követelhetnek a katonától, de csak addig, amíg nem ütköznek olyan emberi gondolatokba és érzületekbe, melyek különösen egy forradalmi hadseregnél, az egyének saját sorsán 145 Pethő Sándor - Julier Ferenc 88. o. mesterien fejtegeti azt a „szörnyű lelki válságot", amelybe a régi katonákat „a császár iránti hűség és nemzeti érzésük keserves konfliktusa sodorta..." 146 „E hó 14-én az országgyűlés Debrecenben kimondotta a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztását. Az országgyűlés két képviselője által közölt hír a hadsereg által ismert okokból nem fogadtatott tetszéssel. Mészáros hadügyminiszter lemondott, a hadsereg főparancsnoka hadügyminiszter lett, a hadsereg általános megnyugvására." (14. sz. okm. Léva, 1849. április 17-i bejegyzés. Más fordításban közli Steier Lajos 221. o.). 94
