Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - Komárom felmentése után Bécs ellen vagy Budára? A feldunai hadsereg hadműveleti helyezete. Április 14. befolyása a döntésre

rencsés - megoldás a hadműveletek további irányát a császáriak javára előnyösen befolyásolta.'

33 De mi lett volna akkor, ha a császáriak nem hagynak hátra Budán semmiféle erőt, s így Görgei Komáromban nem az elé a kérdés elé kerül, hogy Bécs vagy Buda felé induljon? Hanem csak egyszerűen azt kell eldöntenie, hogy támadjon-e Bécs felé vagy pedig tétlenül várja-e a jövőt? Az elhatározás akkor is nehéz lett volna, mert hiszen ezt óhajtotta legkevésbé. Hogy miért, arról később beszélünk. * Amilyen kedvező helyzetet teremtett Görgei győztes hadjárata országosan, vagyis párhuzamosan a többi magyar seregek szerencsés hadműveleteivel a magyarországi és erdélyi hadszíntéren, oly kevéssé kedvezően alakult számunkra az európai helyzet. Semmi sem fejezte ki ezt olyan döbbenetesen jellemző erővel, mint az e napokban megjelent néhány halhatatlan verssor: „Európa csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai... Szégyen reá!" Mert a letepert európai népek kormányai idegesen figyelték az „osztrák császárság polgárháborúját", amely még mindig háborgatta a világ nyugalmát, a jóllakott hatalmak nyugodt emésztését. Olaszországon kívül bizony jóformán csak néhány fellengzős intellektuel vagy javíthatatlan forradalmár aggódott értünk és tapsolt nekünk. * Görgei elérte a maga elé kitűzött közelebbi célt, vagyis Komáromot felmentette s ezzel e fontos pont birtokát a további hadvezetés számára is biztosította. Azonban nem érte el főcélját s nem tudta leszakítani a tavaszi hadjárat gyümölcsét: nem bírta megakadályozni a császári főerők visszavonulását, s nem tudta döntő csatára kényszeríteni és megsemmisíteni legveszélyesebb, most azonban súlyos helyzetbe került ellenfelét. A császári főerő a legrövidebb vonalon térhetett vissza hadműveleti alapjához, s így a „birodalom" központját, Bécset is oltalmába vehette. Ilyképpen 133 De már itt leszögezhető, hogy ez nem a császáriak zseniális előrelátása, hanem más tényezők befolyása számlájára írandó. 134 Petőfi Sándor: Európa csendes... Közlöny, 1849. február 23. No. 36. 128. o. [Petőfi Sándor Összes Müvei. (PSÖM) III. 219. o. - A szerk.] 86