Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - Komárom felmentése után Bécs ellen vagy Budára? A feldunai hadsereg hadműveleti helyezete. Április 14. befolyása a döntésre

az április közepén tetőpontjára jutott győzelem előnyei tünedezni kezdtek. Sőt, bár az ellenség zöme kitakarodott az ország szívéből, azonban egy kis erővel Buda várát s ezzel egész Budapestet, valamint az ország fő ütőerét, a Dunát továbbra is kezében tartotta. Ebben és így jelentkeztek annak következményei, hogy az isaszegi harcászati győzelem nem fejlődhetett ki teljes vagyis hadászati győzelemmé. Az isaszegi dombok nem válhattak egy nagyméretű fegyverletétel színhelyévé. Mint mondottuk, Komárom jobbpart felőli, tehát teljes felszabadítása után, ismét válaszút elé jutott a magyar haderő. Épp úgy, miként április 7-én Gödöllőn, akként április 26-án Komáromban is az a nagy kérdés meredt a magyar fővezér elé: mit tegyen most? A válasz csak egy lehetett: üldözze az ellenséget! Ez a természetes, ez az egyszerű, ez az egyetlen, sikert ígérő: ez a stratégia. Ez pedig azt parancsolta, hogy Görgei Komáromból egész egyesült erejével, 40-50.000 emberrel Pozsonynak tartson. Egy-két hadosztállyal Győrön át Magyaróvár-Pozsony felé tüntessen, a többivel pedig egyenesen Pozsonyra támadjon. Eddig egyszerűnek látszik a dolog, még akkor is, ha nem számol serege eddigi nagy teljesítményével, ereje fogytával, ellátása megnehezülésével stb. Igen ám, de mi történik tovább, ha ellenfele úgy, mint eddig, kitér a döntés elől vagy csatavesztés esetén, a körülzárást kikerülve, folytatja visszavonulását? S akár Bécs előtt, akár Bécs mögött újabb ellenálláshoz fog? Nem szabad elfelejtenünk, hogy a hadtörténelem tanítása szerint döntő eredményt csak a támadás hozhat. De csak akkor, ha ennek legfőbb előfeltételei megvannak. Ha a hadvezér nemcsak a kezeügyében levő, tehát közvetlenül tőle függő katonai erőtényezőkkel, hanem valamennyi többi tényezővel is számol, melyek vállalkozását elősegítik vagy akadályozzák. Görgeinek is számot kellett vetnie azzal, hogy serege, mellyel a Tiszától idáig úgyszólván pihenés nélkül menetelt és verekedett, nekivághat-e egy ilyen nagy és kockázatos műveletnek. Hiszen bármennyire is megvert, elcsüggesztett és lerongyolódott ellenséggel volna dolga, amint hogy nem [azzal] volt 5 ehhez csak olyan sereggel foghat hozzá, amely harcosai135 E napok és események bírálói közül többen hajlanak Kossuth egykorú, tehát részben érthető optimista nézete felé, mely a visszavonuló császári hadseregben már csak szánalmas roncsot látott, amellyel könnyű elbánni. Mivel nem vág feladatom körébe, nem foglalkozom behatóbban ezzel a kérdéssel, de annyit mégis meg kell jegyeznem, hogy a császári hadsereg, bármennyire is megfogyatkozott számban, ru87