Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - Budapest elvesztése. Visszafogalalásának szükségessége. Isaszeg után Budapest vagy Komárom?
Kossuthnak Görgeivel Gödöllőn folytatott megbeszélése során természetesen az a nagy kérdés is szóba került, hogy mi történjék ezután. 128 „A harmadik, s azon pillanatban legégetőbb kérdés, melyet Gödöllőn Kossuthtal megtárgyaltam, az volt, hogy mi legyen most hadműveleteink legközelebbi célja? Kossuth úgy vélekedett, hogy most Gödöllőről a legkurtább vonalon egyenesen nekimenjünk a fővárosnak és vegyük be rohammal. Nagyon nehezen lehetett vele megértetni, hogy az nem megy. Szerinte valamennyi győzelmünknek mindaddig nincs meg az igazi jelentőségük, amíg a fővárosok az ellenség birtokában vannak, csak ezeknek visszafoglalása győzheti meg az országot igazán szabadítási munkánk sikeres voltáról, csakis ez élesztheti, szilárdíthatja meg tartósan a nemzet bizalmát stb. ezt pedig azért kell mindenekelőtt szemmel tartani, mert mihelyt a nemzet aziránti reménye fogyni kezdene, hogy hadműveleteink hamar fognak kedvező eredményt elérni, ezen reménnyel együtt a küzdelem folytatásához szükséges segédforrásaink is mind elapadnának. Ámbár mindez nagyrészt tagadhatatlan igaz volt, csak Komáromot kellett - a fővárosok helyett - legközelebbi célpontul választanunk, „tekintet nélkül" 129 még azon veszélyre is, hogy a nemzet a miatt, hogy a fővárosok visszafoglalása halasztást kénytelen szenvedni, előbbeni ernyedtségébe vissza talál esni. Iparkodtam tehát meggyőzni az elnököt, miképp mindazok, kik a fővárosok visszanyerését többre becsülik Komárom vár felmentésénél, nagy tévedésben vannak, és hogy kívánságuknak engedni részünkről nagyon nagy hiba lenne, mellőzve is azt, hogy a fővárosok visszafoglalása végett a Duna balpartja felől indítandó katonai akciónak igen valószínű eredményei által az illető türelmetlen hazafiak kívánsága szerfelett szomorú és azonkívül fogyatékos kielégítését fogna nyerni! Azért szomorút, mivel az alatt a védtelen Pest városát mimagunk az ostromolt város minden sanyarúságainak tennők ki. És azért fogyatékost, mivel az ellenséget Buda várából, ahová minden bizonnyal befészkeli magát, Pest felöl kiűzni merő lehetetlenség." 130 * Valóban nem nehéz elképzelni, hogy miképpen folyt volna le egy Görgei által intézett támadás a Pestnél felállott Windisch-Grätz ellen? Milyen utcai harcok ke128 Görgey Artúr II. k. 16-17. o. 129 E két szó Görgey István fordításából, valószínűleg szedéshiba folytán, hiányzik. 130 Görgey Artúr II. k. 17. o. 80