Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - Budapest elvesztése. Visszafogalalásának szükségessége. Isaszeg után Budapest vagy Komárom?

székhelyét Debrecenbe helyezte át, csak a kényszerítő szükség következménye volt és csak ideiglenes lehetett. Minden hadművelet, amelyet a Tisza mellé és a Felvidékre szorult magyar hadsereg ezután kezdhetett, csak azt célozhatta, hogy az ellenség föerejét legyőzve, az ország fővárosát mielőbb visszafoglalja,

126 s csak innen és azután folytassa harcát a végső győzelemig. A Vetter Antal altábornagy által kidolgozott és Kossuth által jóváhagyott hadműveleti terv valóban erre irányul^

27 s a Budapest tőszomszédságában lefolyt isaszegi csata már nyilvánvalóan ezt vitatta. Sajnos, ez sem alakulhatott ki döntő csatává. A harcászati győzelem bármily szép volt, hatása tágabb körben annyira csökkent, hogy még további mérkőzésekre volt szükség, hogy a hadászati csorbát pótolják. A csata után a császáriak minden nagyobb nehézség nélkül szakadhattak el seregeinktől, s bár hátukban volt a Duna hatalmas és csak Budapestnél, de itt két helyen is áthidalt akadálya, visszavonulásuk tervszerűen s a további küzdelemre képesen történhetett meg. A császáriak visszavonulása azonban egyelőre nem tovább, hanem csakis Pestig tartott, ahol arcot fordítva, Budapest birtokáért újabb küzdelemre készen állottak fel. Görgei nem fogadta el a császáriak által így felkínált újabb csatát, mert Pestet meg akarta kímélni ennek be nem látható következményeitől. De talán még ezt is megkísérelte volna, ha nem annyira sürgeti őt a veszélyben forgó Komárom váránakfelmentése. * 126 Kossuth 1849. március 23-án írja már Görgeinek: „Arról is biztosíthatom, tisztelt Barátom, hogy a cél most is ugyanaz maradand, mint előbb ki volt csinálva; ti. hogy Ön a hatvani úton Heves felé előnyomulva, - vagy egyenesen Pestre bemehessen ha oly szerencsések lehetnénk, hogy az ellenséget derekasan megverve, a Pestre vonulástól elzárhatnék (mert ez esetben, azt hiszem, nem fogná magát Buda tartani akarni, ha Ön hamarébb érne Pestre, mint a megvert ellenség magát a Dunán átvetve, alulról Budára nyomulhatna) - vagy pedig, ha ez nem történhetnék, Vácra nyomulhasson, s majdan, a komáromi őrség felével egyesülve, hátulról Buda ellen operálhasson.". Közli KLÖM XIV. 700-701. o. 127 Kossuth április l-jén Egerből Bemnek így ir: „ha az ellenséget pesti...vonalától el lehetne vágni, úgy lehetséges lenne, hogy .,. Pestre vonulunk; ha nem, akkor Pestet bizonyára csak Budáról lehet elfoglalni, mire nézve azután az Ön gyors közreműködése rendkívüli fontosságú lenne" Magyar fordításban közli Makray Aladár. Kossuth Lajos levelei Bem altábornagyhoz 1849. évi márc.-jún.-ig. Pest, 1870. 15-20. o.; németül KLÖM XIV. 781. 79