Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
AGGHÁZY KAMIL (Szoleczky Emese)
ri demokratikus forradalmak rázzák szét a Monarchiát. Az év utolsó hónapjaira úgy tűnt, hogy a magyar hadtörténetkutatás két alapintézményének létrehozása továbbra is csak vágyálom marad. Ebben a helyzetben: a forradalmi lázban égő fővárosban, feltehetőleg november első napjaiban magánéleti problémáit háttérbe szorítva, 96 a helyzet zavaros mivoltát, egyben a közgyűjtemények megalapítására megérett közhangulatot, valamint a felső jóváhagyás szándékát kiválóan felismerve és a nemes ügy javára kamatoztatva 1918 novemberének első napjaiban Gabányi János alezredes és Aggházy Kamii százados hivatali pozíciójukat kihasználva létrehozták a magyar hadtörténelmi levéltárat és múzeumot. Aggházy ettől kezdve haláláig a Hadimúzeum felvirágoztatásán munkálkodott. Kiváló szervezőkészséggel, fáradhatatlan munkabírással és kifogyhatatlan ötletességgel teremtette meg az intézmény működésének anyagi-személyi-technikai feltételeit, gyarapította a mütárgyállományt, országos hatókörű támogató- és külső munkatársi hálózatot épített ki. A forradalmak alatt az első világháborús muzeális anyagnak a begyűjtését irányította, megvetve a múzeum alapjait. A gyűjteményekben kezdettől helyet kaptak korábbi történeti értékek is, amelyek megszerzését alapvető, feladatnak tartotta. 1848/49 ereklyéinek, tárgyainak és dokumentumainak gyűjtése még ezen belül is kiemelt figyelmet kapott. * A 20-as évek igen rossz gazdasági viszonyai után a Múzeum jelentős fejlődésnek indult, munkája kiszélesedett, az 1927-29-es években elfoglalhatta saját otthonát. Aggházy személyének és az általa választott munkatársaknak köszönhetően jöttek létre azok a szakmai alapok és kapcsolatok, amelyek híven tükrözik az intézmény elismertségét, előkelő helyét a magyar és nemzetközi kulturális életben. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá Aggházy Kamii közművelődési tevékenysége, publicisztikai gyakorlata: számos hadtörténelmi, pedagógiai írása jelent meg fővárosi és vidéki lapokban, rádióelőadásokat tartott; népszerűsítette a hadi-helykegyeletet, a honismeretet. 0 volt az első, aki nem csupán a gyűjtemény befogadására alkalmas épületet látta a Nándor-laktanyában, hanem annak szellemiségét, évszázados múltját is értőn építette be a Múzeum imázsába. Egyébként ugyanígy „érez96 Apja, Aggházy Károly ekkor már súlyosan beteg: (HL Pers. 196. d.) 39
