Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

ADATTÁR - 3. A honvéd és császári ágyúk adatai 384 - 4. Arthurmi nemes Hentzi Henrik, cs. kir. tábornok, Budavár 1849-i parancsnokának életrajza - Hentzi tábornok származása. Magyar volt-e Hentzi?

Hentzinek és Henczynek írták. Ő maga a Hentzi ortográfiát követte.) magyaros hangzása. Henc község ugyan nincs az országban, de van Hencida, s a Dunántúlnak ismert úri családja a nyilván hienc eredetű Hencz. Mindezek a dolgok megtévesztették az embereket, akik aztán magyart sejtettek a szabadság földéről származó osztrák katonában. Hentzi Henrik egyenes leszármazottja (Wurzbach azt sejti, hogy unokája) annak a Hentzi Sámuel nevű svájci békétlennek, aki a XVIII. század negyvenes éveiben forradalmat akart támasztani a kormány ellen és vérpadon végezte életét. Hentzi Sámuel 1701-ben született Bernben. Pályáját mint tisztviselő kezdte a sóházak körül, aztán olasz katona lett és mint kapitány szolgált a modenai herceg csapataiban. Visszatérve hazájába 1744-ben többed magával azt követelte, hogy a város tanácsába a nem patrícius családok tagjai is beléphessenek. Bern városa erre száműzte Hentzit, ki Neuchatelbe ment s ott egy Messageries du Pinde című szatirikus verskötetet adott ki. Egy év múlva megengedték, hogy visszatérjen Bernbe. Hentzi később a városi könyvtáros állásért folyamodott, helyette azonban egy 18 éves patrícius-sarj at választottak meg. Az elkeseredett ember most összeesküvést indított az alkotmány ellen, diktátor akart lenni, de szándéka kitudódott és Hentzi Sámuelt 1749. július 17-én két társával együtt lefejezték. Följegyzik róla, hogy bátran halt meg. Mikor az ügyetlen hóhér másodszor csapott a nyakához, azt mondta: „Minden hitvány ebben a köztársaságban, még a bakó is." Lessing tragédiát kezdett írni Hentzi Sámuel sorsáról, de a műből csak töredékek készültek el. Különös véletlen, hogy az egyenlőség és szabadság svájci hősének kivégzése után épp száz évvel, 1849. május 21-én esett el Buda várában leszármazottja, ki az elnyomás szolgája volt. A Debrecenben megjelent Esti Lapok szerint (1849. 79. szám) Hentzi utolsó szava ez volt: „Die Ungarn sind brav." Ennek semmi bizonysága sincsen. A Hentzi-emlék német fölirata ezt hirdeti: „Hentzi tábornok, vele Allnoch ezredes 418 hőssel együtt itt halt meg a császárért és a hazáért 1849. május 21." Ez a fölirat, amennyiben Allnoch ezredesre vonatkozik, valótlanságot hirdetett még akkor is, mikor az emlék a budavári Szent György téren állott. Allnoch ezredes, a gyászos emlékű osztrák katona, ki Budavár megvételének reggelén levegőbe akarta robbantani a Lánchidat, nem a várban halt meg, hanem tettének helyszínén. A Lánchíd felrobbantásának kísérletét ellentmondóan adják elő a szóbeli hagyományok, az egykorú hírlapok, a történetírók. Egyes szóbeli hagyományok szerint a robbantó kísérlet a budai hídoszlopon történt. E hídoszlopon, a vízmérő rovátkák fölött, egy nagy fekete folt van ma is; sokan azt hiszik, hogy ez a föllob389