Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

ADATTÁR - 3. A honvéd és császári ágyúk adatai 384 - 4. Arthurmi nemes Hentzi Henrik, cs. kir. tábornok, Budavár 1849-i parancsnokának életrajza

Megjegyzés: hatásos lövőtávolság: A ófontos ágyú tömör golyójának súlya 1.68 kg 1200 x-1800 x A 7fontos tarack " 3.92 " 1700 xA 12fontos álláságyú " " 6.72 " 1300 x-2000 x állástarack 10.08 " " x- " X A kartács hatásos lőtávolsága 500 x A röppentyű " 800 x - 2000 x 4. Arthurmi nemes Hentzi Henrik, cs. kir. tábornok, Budavár 1849-i parancsnokának életrajza

1113 Előkelő svájci (berni) nemes családból származott. Nagyatyját, Hentzi Sámuelt lázadás miatt 1749-ben Bázelben kivégezték, családját pedig száműzték. Ekkor Magyarországon telepedtek le, ahol indigenatust nyertek. (?) Atyja, Hentzi Lajos, a János főherceg nevét viselt 1. számú dragonyos ezred ezredese, anyja nemes Bertalan Eleonóra volt. Testvére, Hentzi Lajos szmtén magyar lányt, (Osztrovich) vett feleségül, Tordán élt és jó magyarrá vált, amiről a szabadságharc alatt bizonyságot szolgáltatott. A magyar kormány részéről tordai várparancsnokká történt kinevezését elfogadta, e tisztségét a honvéd sereg elvonulása után is megtartotta és a város csak az ő működésének köszönhette, hogy a több ízben fenyegető feldúlástól megmenekült."

14 1113 Életrajzi adatait lásd: Schweigen!: Oesterreichs Helden und Heerführer von Maximilian I. bis auf die neueste Zeit in Biografieen und Charakterskizzen. Würzen, 1855 HI/2, kötet 1456-1463. o.; Heinrich Blasek - Franz Rieger. Beiträge zur Geschichte der k. u. k. Genie-Waffe Wien, 1898.11. kötet 702. o. és I. k. 416. o.; Josef Hirtenfeld: Der Militär-Maria-Theresien-Orden und seine Mitglieder. Wien, 1857. II. k. 1677-1681. o. 1114 Orbán Balázs: Torda város és környéke. Bp., 1899. 220., 222-223. o. 386