Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A GYŐZELEM ÉS ESEMÉNYEK - Az ostrom bírálata az irodalomban

magyarázat lehetséges, melyet Görgei az „Eletem és működésem" II. kötetének több helyén"

08 adott, amikor egyes dolgokban, mint például a naphegyi sáncépítésben elkövetett „balfogások" okául, páratlan őszinteséggel, saját ,járatlanságunk"-at jelöli meg. A vár védői részéről a május első napjaiban tanúsított magatartás nem igen ad alkalmat megjegyzésre. Magában a várban ez alatt az idő alatt a felszerelés, a felfegyverezés, erődítés időszaka folyt. A váron, illetve a hozzátartozó külső müveken, a Vízműerődön s a Lánchíd pesti hídfőjétől az Újépületig vezető palánkon kívüli működésről nem sok adatunk van. Feltűnően kevés nyoma van annak is, hogy Hentzi a vár körül nagyobb távolságra rendszeres hírszerző és felderítő szolgálatot szervezett volna. Fogságba jutott lovasjárőrén kívül, másról nem is hallunk említést. A váron kívüli távolabbi biztosítása is csak a Petrasz-féle, Újlakra kitolt különítményre szorítkozik, valamint egy forrásunk szerint [Palugyay] a gellérthegyi csillagvizsgáló intézetben felállított figyelő járőrre. Ez azonban éppen a Koller-féle feljegyzésekből hiányzik, ami arra vall, hogy erre nem helyeztek különösebb súlyt. Ennél sokkal kevésbé érthető, hogy Hentzi a csillagvizsgálót nem vonta be erődítési körébe s az erre különben alkalmas kőépület-melynek építészeti tagozódása és bizonyos mértékig úgynevezett védőházhoz hasonlított, vagy ezzé igen könnyen volt átalakítható - ebben a védelmi tervben egyáltalán nem szerepelt. Holott, már 1686-ot megelőzően, a törökök is fontos pontul ismerték fel ezt a hegyet s ezért is építettek rajta földmüvek közé elhelyezett védőházat.''

09 Egyes szerzőknek az a kifogása, hogy a Naphegyet és a Kissvábhegyet is miért nem vonta be erődítési megfigyelés. Május 4-től 9-éig tartott, míg végre a fővezérlet rájött arra, ami első pillanattól kezdve, mint legjobb kínálkozott, tudniillik a harmadik főhadiszálláshely, az Óra-villa. Akkor, amikor a hadvezér még úgyszólván saját szemével tekintette át a harc színhelyét s intézkedéseit a harc színhelyén még nem térkép alapján, hanem a látott terep stb. elbírálása után adta ki, talány marad az, hogy a főhadiszállás helyét ki és miért nem tudta a kellő időben és kellő helyen kiválasztani. Még az is érthetőbb lett volna, ha a főhadiszállás a vártól északra fekvő Rókus-hegyen stb. helyezkedik el, ahonnan a vár északi arcvonala s a Víziváros, - vagy pedig a Rózsadombon, ahonnan a Víziváros s így a Kmety-hadosztály harcterepe volt jobban áttekinthető. 1108 Görgei Artúr II. 82., 94-96. o. 1109 Németül „Blockhaus". (A „Blocksberg" név azonban nem innen ered, mint azt tévesen hiszik.). 377