Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A GYŐZELEM ÉS ESEMÉNYEK - Az ostrom bírálata az irodalomban

körletébe, nem alapos, mert a Naphegy védhetosege a Sasheggyel szemben még jóval kevesebb, mint a vár nyugati arcvonalának a Napheggyel szemben. A Kissvábhegy pedig, mint a Nagysvábhegynek egyik kiugró idoma, a kifelé való védelemre akkor egészen alkalmatlannak minősült. A Gellérthegy fontosságát azonban az események maguk bizonyították, hiszen innen a naphegyi veszedelmet is meg lehetett volna akadályozni. Egy gyalog zászlóalj és jól összeválogatott tüzéreszközök legalább olyan szerepet tölthettek volna be, mint a kitűnően bevált Vízmüerőd.

1

"

0 Az események, a véres, izgalmas, dicsőséges és gyászos harc immár régen a múlté s a múlté a személyek is, kik azokban részt vettek, lelkesedtek, szenvedtek, hősködtek, megaláztattak, és felemeltettek. Ez a hányatott sorsú dicső nemzedék már az anyaföld mélyén pihen. De megmaradt a papír, melyre tetteiket feljegyezték, s megmaradt egy világválság vérzivatarain keresztül is az a nemzet, melynek jövőjéért a porladó daliák küzdöttek: az örök harcra kényszerített magyar. Csak okuljon elődei gyengéin s merítsen erőt erényeikből! 1110 Hogy utólag a császáriak is így ítélték meg ezt, legjobban igazolja az, hogy amikor 1850-ben Budának és Pestnek táborvárrá kiépítésének kérdésével foglalkoztak, a legfontosabb erődöt a Gellérthegyre tervezték. S amikor az egész táborvárra előirányzott 12 millió forintnyi költséget sokallották s emiatt a nagy tervet elejtették, a gellérthegyi citadellához továbbra is ragaszkodtak. A császár erre 1850. április 12-én mégis szánt 200.000 forintot. Lukáts Karoly: Buda és Pest megerősítésének terve 1850-ből. Hadtörténelmi Közlemények. 1922/1923. 390-396. o. 378