Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A GYŐZELEM ÉS ESEMÉNYEK - Az ostrom bírálata az irodalomban

Igaz, hogy egy ilyen bírálatnak a gyakorlati értéke ma, amikor a tárgyalt eseménytől nem csak 88 esztendő, ami magában véve csekély idő, hiszen még az ember élethosszának határán belül van, hanem egész világ, a maga korszakos, gyökeres átalakulásával is elválaszt bennünket - ma az ilyen bírálatnak a gyakorlati értéke úgyszólván semmi. De a hadtörténelem tanulmányozójára nézve éppen az előbb mondottakból kifolyólag fokozott elméleti értéke van. Hogy példával bizonyítsam ezt az állításomat, az ostromnak néhány olyan momentumát ragadom ki, amely a maga idejében is feltétlenül alkalmat szolgáltatott arra, hogy vele foglalkozzanak, s hogy róla véleményt alkossanak. Hogy ez a vélemény, vagy bírálat mire terjeszkedhetett ki, vagy mire kellett volna kiterjednie, azt mutassák be ezek a példák. Egyúttal igazolják azt is, hogy a maguk idejében megírva mily befolyást gyakoroltak volna az olvasó közönség ítélőképességének növelésére és ítéletének kialakulására. Az utókornak pedig mennyire könnyítették volna meg a régmúltban való helyes tájékozódást. íme: 1.) A Komáromból Budavár alá teendő menethez a hadseregnek két főútvonal állott rendelkezésére. Az északi a Komárom-Neszmély-Nyergesújfalu-Dorog-Piliscsaba-Óbudán keresztül vezető 80 km, melyhez kisegítésképpen a NeszmélyNyergesújfalu-Esztergom-Dömös-Tótfalu-Szentendrén át Óbudára vezető 90 km, a Komárom-Tóváros-Bánhida-Bicske-Bia-Budaörs-Buda útvonal 80 km s a két utóbbi fővonal között a Tóváros-Tarján-Bajna-Zsámbék-Páty-Budakeszi, illetve Zsámbék-Nagykovácsi-Pesthidegkút-budai összekötő utak. Ezt az átlagos 80-100 km-es távolságot a Nagysándor-hadtestek négy nap alatt, míg a Knezic-hadtestnek három nap alatt, a Kmety-hadosztálynak pedig Esztergomból Óbudára ugyancsak három nap alatt kellett megtennie. A seregtestek menetteljesítménye átlagosan 20 km, mely ezen belül egyes csapattestekre 30-35 km-t is jelentett. A menetteljesítmény tehát a gyalogcsapat és az úthálózat minőségéhez, valamint az időjáráshoz képest, a szokásosnak megfelelő volt. Ennél nagyobb menetteljesítmények hárultak a lovasságra, melynek egyes járőrei már május 1-én Visegrád irányában 70, Lovasberény irányában 60 km-es sugáron mozogtak, s aminek fő oka mint tudjuk, a Jellacic-hadsereg holléte tekintetében való bizonytalanság volt. Feltűnő különben, hogy mint általában a szabadságharcban, a hírszerzés itt is inkább kémkedésből táplálkozott, míg a lovasság inkább afelderítést végezte. A menettechnika: indulási idő, menetcélok és menetteljesítmények, az oszlopok közt való összeköttetés a menetbiztosítás tekintetében, eltekintve a mai összekötő eszközök okozta különbségeket, nagyjában még a mai napokban is érvényes alapelvek alkalmazását látjuk. Éppen a 373