Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
A GYŐZELEM ÉS ESEMÉNYEK - Az ostrom bírálata az irodalomban
zsefmüve tárgyilagosan ismertette az ostrom történetét, de ezt az események nagy keretébe beállítva, szintén nem tért el a kialakult közfelfogástól. 1103 Görgei Arthurnak, a szabadságharc fővezérének és Budavár megvívójának a világháború alatt, 1916. május 21-én, Budavár bevételének 67. évfordulóján bekövetkezett elhunyta alkalmat nyújtott arra, hogy működését újból vizsgálat alá vonják. A világháborúból szerzett, ekkor már majdnem két évre terjedő tapasztalatok és tanulságok, a nagy csaták, a nagy ostromok és a nagy fegyverletételek közvetlen szemléletéből okult közvélemény alkalmasabb volt arra, hogy tájékoztassák, a történetírók pedig felkészültebbek voltak arra, hogy tájékoztassanak. Ezek élenjárt Gyalókay Jenő, aki kimondotta, hogy „nem maga Budavár ostroma, mint némelyek állítják, volt Görgei legnagyobb balfogása ". „A Buda alá való hátrálás már csak okozat, amely a támadás megfenekléséből önként folyt. " ll04 Azóta Pethő Sándor és Julier Ferenc még tovább haladt a budai kérdés tisztázásában, főleg azonban lélektani alapon." 05 Viszont Stei erLajos saját kommentárjaival kísért okmányközlései során ingadozó álláspontot foglal el." 06 * Müvem olvasója megállapíthatta, hogy a cselekmények és események bírálatától a lehetőség határáig tartózkodtam. Ahol pedig ez nem volt elkerülhető - többnyire azért, mert az egykorú bírálattal szemben a késői olvasó tájékoztatására is gondolnom kellett - tárgyilagosságra törekedtem. De nem hallgathatom el most, amikor munkám befejezéséhez közeledem, hogy mennyire nélkülöztem az ostrom szakszerű, részletes bírálatát a szemtanúk, résztvevők és kortársak részéről, akik a maguk korának, a maguk tudásának és a maguk bírálati szempontjainak valósággal kulcsszerű eszközét hagyhatták volna az utókorra, mely enélkül csak nehezen tudja beleélni magát az akkori viszonyokba. 1103 Breit József: Magyarország 1848-49. évi függetlenségi harcának katonai története. 2. kiad. Bp., 1930. II. k. 115-133. o. 1104 Gyalókay Jenő: Görgey mint hadvezér. In: Századok, 1916. 457. o. 1105 Pethő Sándor - Julier Ferenc 271-303. o. Lásd még Julier Ferenc: Magyar hadvezérek. Bp., é. n. (Reprint. Az utószót írta Vargyai Gyula. Bp., 1992.) 420-423. o. 1106 Steier Lajos 257-329. o. 372
