Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A GYŐZELEM ÉS ESEMÉNYEK - Az ostrom bírálata az irodalomban

Feltűnő, sőt érthetetlen, hogy az ostrom annyi száz intelligens résztvevője közül, különösen pedig a magasabb parancsnoki állásokban levők közt egyetlenegy sem akadt, aki a budai ostrom történetének elméleti felhői közül a gyakorlat talajára szállott volna alá és minden vita mellőzésével, az ostromot harcászati szempontból ismertette és bírálta volna. Valahogy úgy látszott, hogy a budavári ostromnak kettős szerepet szántak: stratégiailag mint sorsdöntő hibát, taktikailag mint a honvédseregnek méltán díszére váló fegyvertényt akarták elkönyvelni. Holott a maga idejében az így levont tanulságokból még gyakorlati eredményeket is várhattak. Görgey Istvánnak, még a bátyja által bevallott hibákat is agy on védő munkájával nagyjában lezárult az az irodalmi anyag, amelyből a feldolgozó történészek meríthettek. A múlt század 90-es éveinek irodalma továbbra is csak a kiegyezés előtti emigrációs irodalomra és a kiegyezés utáni memoár- és vitairodalomra támaszkodva a régi beállításban tárgyalta Budavár ostromát, újat e téren senki sem alkotott. Hogy miért, azt munkám Előszavában fejtettem ki. Szilágyi Sándor, Marczali Henrik, Rónai-Horváth Jenő stb. még a legtárgyilagosabb írók is megelégedtek azzal, hogy Budát, mint a szabadságharc egyik legszebb fegyvertényét, de mint a szabadságharc gyászos fordulatának kiinduló pontját szemléltessék.

11 Akadtak ugyan írók, akik mint Kacziány Géza, Farkas Ernőd stb. Budából még hazaárulási vádat is kovácsoltak Görgei ellen, de ezeknek már alig akadt visszhangja.

1101 Velük szemben Elemér Oszkár, Králik Lajos stb. a túlbuzgó védők táborát alkották.

1102 Bánlaky [Breit] Jó1100 Szilágyi Sándor. A magyar forradalom története 1848- és 49-ben. Pest, 1850. 369-373. o.; uő.: A magyar forradalom férfiai 1848^9-ből. 2. átdolgozott kiadás. Pest, 1850. 22-23. o.; Marczali Henrik: A legújabb kor története 1825-1880. Bp., 1892. 713. o.; uő.: A legújabb kor. III. rész. Korunk állami és társadalmi alkotásai. Nagy Képes Világtörténet XII. k. Bp., é. n. 281-284. o.; Márki Sándor: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története. (In:) Szilágyi Sándor szerk.: A magyar nemzet története X. k. Bp., 1898. 297., 300-303. o.; Rónai Horváth Jenő: Magyar hadi krónika. A magyar nemzet ezeréves küzdelmeinek katonai története. II. k. A mohácsi vésztől a legújabb korig. Bp., 1897. 518-519. o. 1101 Kacziány Géza: Görgei. Történelmi tanulmány. Bp., 1915. 68-71. o.; uő.: Görgeiről második könyvem. Bp., é. n. [1936.] 26. o. - A Farkas Ernődre vonatkozó utalás nem világos. 1102 Králik Lajos: Görgey Arthur. A vádaskodás. Szobra, reliefjei, képei. Bp., 1906.; Elemér Oszkár [Jászi Oszkár}: Görgey Arthur 1848-49-ben. Bp., 1896. 48-51. o. 371