Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A GYŐZELEM ÉS ESEMÉNYEK - Az ostrom bírálata az irodalomban

egésze teljes odaadással és meggyőződéssel tette meg kötelességét. Az ostrom alatt elkövetett harcászati, műszaki stb. természetű hibákat semmivel sem súlyosabb bírálatban részesítette, mint azt a békegyakorlatok vagy más hadi események után szokta. A tisztánlátó Leiningen naplója május 5-6-án csak a tunya életet kifogásolja, melyre az ostromágyúk beérkezéséig kényszerülnek, s a vár bevétele után is csak annyit jegyez meg, hogy „hosszabb tartózkodásunk Pestet Capuánkká teszi."

1087 Azokban a napokban, amikor az egész ország örömmámorban úszott, egyedül Perczel tábornok ment el odáig, hogy a kormánynak Görgei haditörvényszék elé állítását javasolta a Budára elvesztegetett idő miatt. Klapka ekkor még hallgatott. Csak Világos után, a szeptember 19-i komáromi haditanácsban tartott beszédében lépett a nyilvánosság elé az ostromról alkotott véleményével: „Midőn Görgei 40.000 főre rúgó seregével 5 hétig Buda ostrománál [késlekedett], a futó ellenség, mely az alig 6500 emberből álló VII. hadtest által hazánk határáig szoríttatott, időt nyert a tömörülésre és megerősödhetett. A következmények ránk nézve hátrányosak, sőt lesújtóak valának. Hentzi tehát önfeláldozásával célt ért el."

1089 Ugyanezt a véleményt hangoztatta nemsokára Kossuth vidini levele is, mondván: „De ő [Görgei] nem használta fel [komáromi] győzelmét. Időt adott Ausztriának magát összeszedni, időt az orosz intervenciónak. Jellacicot háborítatlanul el hagyta szaladni 12.000 emberével, kit egytől egyig el lehetett volna fogni, s ami a legtöbb, míg én azt parancsolám neki, küldjön Buda alá egy hadtestet (8-10.000 embert), 30.000-rel pedig űzze folyvást, s ne hagyja pihenni egy percig is a szétvert, desperált németet, ő megfordítva, 10.000 embert küldött a német után, azt is csak Győrig, senkit Jellacic után, s 30.000 emberrel, 7000 huszárral ment ostromolni Budát, ottvesztve napokat, heteket, - míg azt valék neki írni kénytelen, hogy félek, Buda Mantuánk lesz, de ha már ott van, minden érdek azt kívánja, hogy el ne menjen, míg be nem veszi. Bevette dicsőségesen, mert dicsőbb ostromot nem mutat a 1087 Katona Tamás I. (Leiningen) 148. o. Leiningen tréfásan arra utal, hogy agyonkényeztették őket Pesten, s emiatt a sereg ugyanúgy elpuhulhatott volna, mint Hannibál hadserege a cannae-i csatát követő capuai téli pihenő során. 1088 Perczel 1849. május 29-én Görgeihez írott levelében valóban szemrehányást tett amiatt, hogy „miért engedé Jellacicot a Duna mentében 14.000 [katonával] levonulni, - anélkül, hogy csak egy párezer embert külde obszervációjára"; arról azonban, hogy Buda ostroma miatt Görgei haditörvényszék elé állítását sürgette volna, nem tudunk. A levelet lásd: HL 1848-49. 30/363a. 1089 Szinnyei József 353. o. 367