Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
A GYŐZELEM ÉS ESEMÉNYEK - Az ostrom bírálata az irodalomban
AZ OSTROM BÍRÁLATA AZ IRODALOMBAN Budavár ostromát úgy a maga idejében, mint később, még napjainkban is számos bíráló tárgyalta és kísérte különböző észrevételekkel, megjegyzésekkel és számosan mondottak felette ítéletet. Már az ostrom alatt, úgy a hadseregben, mint a polgári körökben, de különösen Debrecenben, ahol a magyar haderők működését természetesen élénk figyelemmel kísérték, hamarosan kialakult néhány olyan vélemény, amely körül az emberek az ő tudásuk, hajlamaik és számos érzelmi szemponttól irányított elfogultságuk szerint csoportosultak. Az optimistáknak kevés volt Buda, mert nekik Bécs kellett. A pesszimistáknak Buda is sok volt, ők békülni akartak. A tömegek csak siker után áhítoztak, nekik mindegy volt, hogy hol. Azt is tudjuk, hogy a kormányzónak Buda is kellett, Bécs is kellett. Ezzel szemben Görgei és a hadsereg vezető elemei fáztak Bécstől. Ezekből az ellentétes nézetekből nőtt ki és táplálkozott a bírálat is. A nagyvonalú és dús képzelőtehetségü magyarság az ostromnak inkább stratégiai oldalait szemlélte és bírálta előszeretettel, de mikor a taktikai siker beköszöntött, ennek ünneplésében merült el, s a stratégiáról is szívesen megfeledkezett. Kossuth Budapestre vágyott, s amikor a budai vár bevételével a fővárosba való bevonulás akadálya megszűnt, sietett is vele. Annyira sietett, hogy ez Görgeit megdöbbentette. Pedig a budapesti bevonulás fejezte ki legjobban azt a véleményt, melyet Kossuth azokban a napokban Buda birtokáról táplált. * Hogy egyes katonák miként gondolkoztak az ostromról, azt Klapkának május eleji pesti levelein kívül főleg a május 5-i értekezlet, később pedig Nagysándornak május 11-én Debrecenbe írt denunciáló levele is jelzi. Ez a vélemény azonban csak egy elenyésző kisebbségé volt, melyet más oldalról alig támogattak. A hadsereg 1086 [Aggházy Kamii e fejezet historiográfiai utalásaihoz egyetlen kivétellel nem írt jegyzeteket, ezeket utólag pótoltuk. - A szerk. ] 366