Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A támadás előkészítése (Május 5-15.) - Május 10., csütörtök

A vár védőrsége körében az a híresztelés terjedt el, hogy „a cs. kir. hadsereg Bicskén van,"

665 illetve „egy cs. kir. hadtest Bicske ellen nyomul előre."

666 „Egyesek már ágyúlövéseket, sőt puskatüzet is véltek hallani. Az előbbiek, mint ezt azonban nem egészen megbízható források állítják, magától az ellenségtől eredtek, a védörség megtévesztése és kitörésre való csábítása céljából. Utóbbiak alkalmasint kivégzésektől származtak, melyeket az ellenség a Gellérthegy mögött, Budafok irányában, jó érzelmüséggel „Gutgesinnt" gyanúsítottakon hajtott végre."

667 A felszabadítás lehetőségének reménye természetesen lendített a várőrség nyomott kedélyállapotán, amire szükség is volt. Kitűnt ez abból, hogy a várparancsnokság e napon életbe léptette a rögtönítélő eljárást statárium a felségárulásra és minden e nembe vágó bűncselekményre, a katonaságra és a polgárságra nézve egyaránt. Ezt a védőrséggel napiparancs útján, a lakossággal pedig nyomtatott falragaszokon közölte.

668 665 Vogel. Lásd a 230. sz. okin. 666 Katona: Budavár (Koller) 225. o. 667 Katona: Budavár (Koller) 225-226. o. - A várparancsnokság hírszolgálatának kiválóságát jellemezheti az a tény, hogy ezekben a napokban valóban voltak kivégzések, azonban a Nagy-Svábhegyen. A hivatalos Közlöny 1849. május 18. No. 107. 400. o. Pest, május 12-i kelettel a budavári ostromról szóló hírek között közli, hogy: „Az itteni vésztörvényszék kettőt ítélt eddigelé halálra lőpor és golyóval: Miskei Imre volt Pest megyei főbírót s Offner Kristóf nevű óbudai lakost, ki a pesti lőporgyárat azonnal kivonulása után az ellenség kezére játszotta, mindamellett, hogy a honvédelmi bizottmány a lőporgyár megsemmisítését parancsolta. Senki sem sajnálta a két rosszlelkü hazaárulót." - [Mindkettőjük ítéletét közli Rózsa György - Spira György: Negyvennyolc a kortársak szemével. Bp., 1973. 380. o. - A szerk.] 668 93. sz. okm. Hogy miért nem előbb és miért csak az ostrom 7-ik napján, illetve, hogy miféle konkrét tapasztalat, vagy szükség kényszere folytán, arra nézve Katona: Budavár (Bayer) 97. o. ad egyedül elfogatható magyarázatot: „Ezek a megerőltetések t. i. a fokozott műszaki munkálatok és a szükségelt pihenés állandó nélkülözése fölötte veszélyeztették a császári legénység egészségi állapotát." A kolerát és a tífuszt, valamint az óvintézkedéseket ismertetve, így folytatja: „Ezen jelenségek által mindinkább megfélemlítve, Buda lakosságának hangulata nagyon nyomott volt és naponta mind többen nyilvánították kívánságukat, hogy a várat elhagyják. A hátrányos befolyás ellensúlyozására, melyet a lakosságnak e hangosan nyilvánított csüggetegsége a császári katonaságra gyakorolhatott, hirdette ki a várparancsnokság a rögtönítélő eljárást." stb. 244