Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A támadás előkészítése (Május 5-15.) - Május 10., csütörtök

A honvéd utászok a Naphegyen rosszabb helyzetben voltak s így csak éjjel dolgozhattak. Az ütegállások így lassan közeledtek a befejezéshez.

663 A várparancsnokságnak ekkor már tudomása volt arról, hogy a magyar sereg az előző napon a Gellérthegyen alul, egy, a Csepel-szigetre vezető hajóhíd építésébe kezdett. „Ez a pont azonban már-már a vár ágyúinak hatókörén kívül feküdt s így e művelet megakadályozására mit sem tehettek". "

4 663 14. sz. okm. 53. o. 664 Katona: Budavár (Koller) 225. o. Ennek a hídnak helye, amennyire ez a fennmaradt adatok szűkszavúsága mellett s a terep, valamint a műszaki lehetőségek mérlegelése után egyáltalán kutatható, a sziget északi csúcsától délre kb. 1000 lépésre lehetett s a budai oldalon a mai Etele út és Bikszádi út közé torkollott. Érdekes és arra vall, hogy Buda ostromának vezetői az 1686-i ostrom történetét tanulmányozták és tanulságait alkalmazták, hogy ugyanott vertek hidat, ahol a keresztények 1686-ban; azonban a honvédek a jobb partról kezdték, mivel hídanyaggal és hidászokkal a jobb parti Görgei-fösereg, nem pedig a balparti Szekulits-dandár rendelkezett. Bizonyítja ezt éppen Bayer többször idézett munkájának II. térképmelléklete: Juvigny császári hadimérnök 1686-i rézmetszetü térképének facsimiléje és a III. térképmelléklete, mely az 1849-i ostromot Bayer közvetlen adatai alapján s a kérdéses helyen a tárgyalt hidat is ábrázolja. A Fontana császári hadimérnök térképén csak a mai Ferenc József-híd közelében vert kettős hajóhíd látható, míg a csepeli hiányzik. Megjegyzendő, hogy az 1849-i hídverés helye, vagyis a Csepel-szigeti fő Duna-ág egy kis részlete az ostrom alatt még a vár északnyugati sarkánál magasabb épületeiből, így a helyőrségi templom tornyának felsőbb emeleteiről, vagy a Nándor-laktanya nyugati szárnyának, a mai Hadimúzeumnak tetejéről, sőt még a II. emeleti ablakaiból is messzelátó segítsége nélkül is, ezzel pedig egészen jól látható volt. Azóta, különösen 1920 óta a Kis-Gellérthegyen és a környékén épülő túl magas villák és bérházak ezt az érdekes látképrészietet fokozatosan rontják, úgy, hogy rövidesen nem marad belőle más látható, mint a túlsó, vagyis a Csepel-szigeti part háttere. Egyébként valószínű, hogy a várparancsnokság, ha ezt a tájrészletet s a rajta folyó életet az előbb jelzett helyekről figyeltette is, a látható dolgokat magyarázattal csak jól szervezett hírszolgálata útján egészíthette ki. 243