Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

BUDA OSTROMA. Aggházy Kamil monográfiájának margójára (Hermann Róbert)

rások segítségével minél pontosabban ábrázolni, hiszen a szabadságharc történetének egyik alapkérdéséről, a katonai és politikai vezetés közötti viszonyról van szó. Görgei-kérdésről beszéltünk, noha a Görgei-kérdés nem egyetlen kérdésből, hanem legalább egy tucat részletkérdésből tevődik össze. Ezek egyik legérdekesebbike Buda ostroma. Nem is annyira magának az ostromnak a története izgatta a kortársak, történészek és publicisták fantáziáját mint inkább az ostrom elhatározásának története. Miért döntött úgy Görgei a tavaszi hadjárat sikersorozata után, hogy nem üldözi az ellenséget Bécs felé, hanem visszafordul, s megostromolja Buda várát? Nem veszett-e ezzel oda a tavaszi sikersorozat valamennyi eredménye, s nem akadályozta-e meg az ostrom elhatározása a cs. kir. hadsereg megverését? Vajon nem az ostrom tette-e lehetetlenné a katonai győzelmet, s ezzel az orosz intervenció megakadályozását? Vajon nem az ostrommal „elvesztegetett" három héttel veszett-e el a magyar hadászati kezdeményezés, s nem ez a három hét tette-e lehetővé a cs. kir. csapatok újjászervezését? Azaz: az ostrommal nem egy nagy lehetőség veszett-e oda, a független Magyarország megteremtésének lehetősége? A kérdések egy része kétségkívül „mi lett volna, ha... "jellegű. Ez - ahogy Marc Bloch írta - a történészek számára tilos kérdés, azonban a történelemben az egyetlen igazán érdekes kérdés. Éppen ezért csak közelebb kerülhetünk az ilyen kérdések megválaszolásához, de soha nem fogjuk tudni megválaszolni őket. Ha azonban a történettudomány eszközeivel nem próbálunk meg válaszolni rájuk, akkor nem történeti jellegű válaszok fognak születni, hanem olyanok, amelyek Görgei veleszületett gonoszságával, a magyar balsorssal s hasonló badarságokkal próbálnak rájuk magyarázatot adni. Amikor Aggházy Kamii elkezdte a budai ostrom történetének megírását, tisztában volt azzal, hogy erre a kérdésre is meg kell próbálnia választ adni. Aggházyt azonban nem csak ez a kérdés izgatta, hanem az, hogy pontosan mi, mikor, hol, hogyan és miért történt a budai ostrom 18 napja során. Olyan had- és helytörténeti munkát írt, amely módszertanát tekintve sok tekintetben a mai mikrotörténeti megközelítésre is emlékeztet. Aggházy Kamii - ahogy a bevezetőben jogos büszkeséggel írja - tisztában volt Buda helyrajzával, földrajzi és katonai ismeretei lehetővé tették számára, hogy olyan munkát írjon, amelyben a már addig ismert források ellentmondásait nagyobbrészt ki tudta szűrni, s mindkét oldal nézőpontját érzékel14