Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények Budapesten - A budai vár erödítészeti értéke és helyzete 1848 végéig. A budai vár védelemre való berendezése 1849-ben. Gyalogsági és tüzérségi megszállása 1849 április végétől
csolta saját, személyes sorsának üllőjén a rá várakozó két halál közül a szebbikre készülve. Komárom körül pedig egy győztes hadsereg készülődött, hogy hazájának ősi palládiumát az ellenség kezéből kiragadja s vele eddigi győzelmeit megkoronázza. A budai vár erődítészeti értéke és helyzete 1848 végéig A budai vár védelemre való berendezése 1849-ben Gyalogsági és tüzérségi megszállása 1849 április végétől A budai „ Vár ", helyesebben a budai felsőváros, hosszúkás, északról délnek ferde irányban a Dunához ütköző, elszigetelt, a tenger színe felett 167, a Duna színe felett 70 méter magasságra emelkedő dombon terül el. Ez az úgynevezett „Várhegy" szabálytalan alaprajzú, csúcsával délnek, alapjával északnak néző, szabálytalan hegyesszárú háromszöget alkot. Északi oldala (a Nándor-laktanyánál 246 ) a tenger színe felett 168 m magasságban és a Nándor-laktanya északnyugati sarkán lévő rondellától, a Bécsi kaputól keletre fekvő várfal töréspontjáig 660 m hosszú. A Dísztér magasságában 150 m széles és 163 m magas, végül a királyi palotánál 156 m magas. Tehát északról délnek enyhén lejtő s a királyi palota alatt a Gellérthegy felé menedékesen leereszkedő domb. Minden oldalról külvárosoktól körülvéve, 247 melyek északkeletről lépcsőzetesen egész a vár faláig emelkednek és a síkságon fekvő Pesttől a Margitsziget déli csúcsánál 600, a Rudas-fürdőnél 262, a Gellérthegy déli lábánál 260 m széles Duna által elválasztva, a Várhegy Magyarország egész fővárosa felett uralkodó helyzetet foglal el. Azonban a 235 m magas Gellérthegy, a 168 m magas Kis-Gellérthegy, a 158 m magas Naphegy, a 258 m magas Kissvábhegy, a 249 m magas Rézmál (Rókushegy) a 265 m magas Ferenchegy (Vérhalom), a 232 m magas Józsefhegy (Szemlőhegy), a 195 m magas Rózsadomb és a 161 m magas Kálváriahegytől körülvéve, ezekkel szemben alárendelt helyzetben van. A Várnak a XIII. sz. második felétől 1849-ig tartó mozgalmas múltja alatt, a 145 évig tartó török megszállás és az 1541-től 1686-ig kiállott ostromok, vala246 1928 óta Hadimúzeum. 247 [A várhegyet keleti, a Duna által határolt oldalán a Víziváros (Halászváros); Dél-Nyugaton, a Gellérthegy felől a Tabán (Rácváros); Nyugatról a Krisztinaváros, Északról pedig az Országút nevű külváros határolta. - A szerk.] 131
