Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények Budapesten - A császáriak Pestet kiürítik. Aulich honvédéi bevonulnak

fet bízták meg, akik Pest város lakosságához felhívást intéztek az e célra való önkéntes adakozásra.

243 Ismeretlen zászlók könnyen okoznak félreértést. így történt, hogy a német légió toborzó-parancsnoksága, a szállásán kitűzött fekete-vörös-arany színű zászlójával nagy csődületet okozott. A tömeg a zászló azonnali bevonását követelte. A parancsnokság pedig kénytelen volt nyilatkozatot kiadni, mely szerint az ő zászlója semminemű rokonsággal nem áll a „schwarzgelb" zászlóval.

244 * Pesten a nagy örömben gyorsan múltak a napok. Budán pedig a lázas ütemben folyó erődítési munka annyira haladt, hogy Hentzi elérkezettnek látta idejét annak, hogy az előtte is ismeretes pesti örömmámort kellőképpen lehűtse. Április 30-án „Hirdetmény"-t tett közzé, melyben azt állítja, hogy az április 14-i határozat alapján megalakult „lengyel-magyar köztársaság" elnöke Buda és Pest kormánybiztosává Irányi Dánielt nevezte ki. Hentzi megtiltja, hogy „e lázadófőnöknek felségáruló intézkedéseit bárki is kövesse, és hogy a lengyel-magyar frakcióval összeköttetésbe lépjen." Az ez ellen vétőket rögtönítélő eljárással fenyegette meg.

245 Az események most már gyorsan követték egymást. Pest a tavaszi nap verőfényében ujjongott és a jobbparti testvérváros felszabadítását várta. Buda aggódón hallgatott s várában egy elszánt öreg katona két város és két ország végzetét ková243 Közlöny, uo. 244 Uo. 245 18. és 19. sz. okm. Közli őket Katona: Budavár 390. o. - A gellérthegyi csillagvizsgáló intézet néhány nappal előbb Ausztriába távozott vezetőjének, Mayer Lambertnek adjunktusa, montedegoi Albert Ferenc, úgy ebből, mint a többi általa ismert körülményből arra következtetett, hogy Buda vára hamarosan ostrom alá kerül. Jól sejtette, hogy ebben az esetben a Gellérthegynek is szerepe lesz, ez viszont az ő intézetére nézve veszedelmet jelent. Ezért Albert a csillagvizsgálóbeli őrség parancsnokához, Abele Ferenc hadnagyhoz fordult aggodalmaival és őt arra kérte, hogy a műszerek megmentése céljából, ezek elszállításában támogassa. Abele erre Hentzitől kért engedélyt. Hentzi azonban azzal nyugtatta meg, hogy „ő ily jeles tudományos intézetet soha nem fog megrontani." S így az eszközök elszállítása szükségtelen, sőt meg sem engedhető. Albert, hogy a felelősséget magáról elhárítsa, ezt a választ még aznap több ismerősével közölte, de aztán tétlenül kellett a bekövetkezendő eseményeket bevárnia. Heller; 1878. 329-340. o. 130