Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények Budapesten - Események Budapesten a császári megszállás alatt 1849 januárjától április 20-ig

Egy hét múlva pedig már tettekre lázít szavának a magyar lelkeken végigsuhintó ostorával: „Buda várán újra német zászló! Hova legyek lelkem haragjától? Arcunk piros, de nem zsarnokvértől, Hanem saját szívünk szégyenétől."

185 Pedig akadt ok a csüggedésre, éppen elegendő. Buda és Pest lakossága napról napra észlelhetett olyan jelenségeket, amelyek arra vallottak, hogy a császáriak helyzetüket már teljesen biztosítva látják, s végleges ittmaradásra rendezkednek be. Már akkor meg volt az a jó szokás, hogy a megszálló a neki nem tetsző utcaneveket eltörölte s helyükbe olyanokat tett, amelyek neki tetszettek, a lakosságot pedig bosszantották.

186 Míg azonban ez csak a megszállók politikai terveit és észjárását jellemezte, addig ittmaradásuk biztosítékait azok az előkészületek nyújtották, melyeket az utóbbi időben már csak névlegesen várként szereplő budai felsőváros felszerelése és élelmiszerrel való ellátása terén végeztek. A megrettentés komolyabb eszközeit sem mellőzték és így történt, hogy január 26-án Wrbna altábornagy, már előbb kiadott csoportosulási tilalmát megismételve, ennek áthágása esetére egyenesen a főváros összelövetésével fenyegetőzött. Annál kicsinyesebben hatott az, mikor öt nap múlva a vöröstollas és a vörös vagy feketevörös pántlikás kalapok viselését besorozással ígérte megtorolni. Ezekkel a vegyes érzelmeket keltő papiros-gesztusokkal szemben sokkal súlyosabb tény volt az, hogy a vár katonai börtöne napról-napra újabb rabokkal népesült, s gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnök és Czuczor Gergely, a költő-pap mellett, a magyar esküt tett Hrabovszky János és Móga János altábornagyok is e börtön foglyai.

187 185 A „Nép Barátja", debreceni lap 1849. I. 16-i 1. számában. PSÖM III. 218. o. 186 A mai Verbőczi utca melyet 1848-ig Bécsi kapu utcának neveztek, a márciusi napok után pedig arra való emlékezésül, hogy Kossuth a 3. sz. alatt volt József-laktanya börtönében majdnem négy évet töltött, Kossuth-utcának neveztek el, - most Je'llachich utca lett. - A császári kézre került „Mészáros" hadigőzös „Schlik" lett. (Schmall Lajos és Szeremlei Samu II. 12. o.) 187 [Azaz a József-laktanya börtöne. I. ker. Vár, Táncsics Mihály u. 9. sz. Míg Czuczor maradt, Batthyányi 1849. április 23-án több más politikai fogollyal együtt Székesfehérváron át Laibachba indították. - A szerk.] 115