Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények Budapesten - Események Budapesten a császári megszállás alatt 1849 januárjától április 20-ig
Ehhez képest mily távolinak látszott akkor Görgei sikeres átvonulása a bányavárosokon és a Szepességen vagy Bemnek és alvezéreinek szívós küzdelme az osztrák Puchnerrel, Karl Urbannal s az orosz Nikolai Engelhardttal Erdélyben. Vagy Perczel, Gaál Miklós, Zsurmay Lipót,' 88 Hadik Gusztáv és mások viaskodása a Duna-Tisza közén s a Tiszántúlon. Vagy még távolabb, Európa különböző részeinek élete, ahol a tavaly még sikert ígérő népmozgalmak egymás után buktak el, az államhatalom jobban szervezett fegyveres erejével szemben. * Buda és Pest egyhangú életébe egy időre élénkséget vitt Windisch-Grätz készülődése arra a támadó hadjáratra, amely február 26-27-én a kápolnai csatához vezetett. A helyőrség nagy része a harctérre vonult. Helyben csak annyi maradt, amennyi a fővárosok fékentartásához okvetlenül szükséges volt. Február 23-án csak a Schneider-, Martini-, Rattay-gránátos zászlóaljak, a 23. (Ceccopieri) sorgyalogezred 1. zászlóalja, a 12. és 13. számú 6 fontos gyalogüteg maradt helyörségül. Ehhez néhány nap múlva a 13. (Wimpffen) sorgyalogezred 1. százada hajón érkezett ide. Később még báró Petrichevich-Horváth János ezredes két gránátos százada is szaporította a helyőrséget. 189 A harctérre vonuló magasabb parancsnokok között volt Ladislas Wrbna altábornagy, a budai katonai kerület parancsnoka is, akinek helyettesítésével ekkor arthurmi Hentzi Henrik tábornokot, eddigi városparancsnokot 190 bízták meg. * A kápolnai ütközet után, mely Dembinski visszavonulásával végződött, a félsikerrel kelleténél jobban büszkélkedő császári sereg egyes részei és parancsnokai Budapestre tértek vissza. A lakosság eleinte hitelt adott a nagy győzelemről szóló nyilatkozatoknak, később azonban rájött, hogy döntés nem történt s így ismét feléledt a reménye, hogy a téli szállásaira vonult honvédsereg egyszer csak mégis megindul és felszabadítja őt. 188 [Zsunnay Lipót (Lipoty Surmacki) Erdélyben harcolt - A szerk.] 189 1. sz. okm. 190 2. sz. okm. - Életrajzát lásd az Adattárban. 116